Akkor lesz hatásos a kötelező akciózás az élelmiszerüzletekben, amennyiben az érintett felek –vagyis a kereskedők és a beszállítók – közösen, együttműködve dolgozzák ki az akciókat, és ebben a feldolgozóipar partner lesz.

Ugyanakkor az átadási árak továbbra is túl magasan alakulnak és a beszállítók nem működnek együtt, a kereskedő nem tehet majd mást, mint azt, hogy olyan terméket választ ki a megadott kategóriákból, amely számára a legkevésbé fáj, azaz a legkisebb veszteséget okozza a kötelező árengedmény.

Ez esetben viszont az állami akciózás nem fogja letörni az inflációt, mert nem a leggyakrabban vásárolt alaptermékek lesznek elérhetők kedvezőbb áron, hanem azok a kevésbé keresett árucikkek, amelyekből egyébként sem vásárolnak sokat az emberek.

Fontos, hogy ez az egész egy csapatjáték legyen, akkor tudunk húzótermékeket kínálni kedvezményesen – mondta a Napi.hu-nak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a múlt héten kihirdetett kötelező bolti akciózásról szóló kormányzati rendelkezésről.

Mint ismert, e szerint júniustól azok az élelmiszerbolti vegyes kiskereskedelem főtevékenységgel működő vállalkozások, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, hetente húszféle kategóriában egy-egy termékre akciót kötelesek hirdetni.

Neubauer Katalin kifejtette, az árstopos termékek miatt vállalt veszteségek után immár létfontosságú, hogy a teljes ellátási láncból ne csak az utolsó láncszem: a kiskereskedelem legyen kiemelve az árcsökkentés szükségével, hanem a beszállítók is. Főként, hogy amióta kilenc alapélelmiszerre érvényben van az árstop, nem csökkent az infláció, hanem nőtt. 

Elszabadultak az átadási árak

Mint az MNKSZ főtitkára mondta, a kereskedők megfelelnek a hatósági árazás feltételeinek, lent tartják az árakat az érintett körben, közben viszont hiába küzdöttek, hogy minél később kelljen az egyéb drágulást bevezetniük a vásárlók felé, elszabadultak az átadási árak.

Az elmúlt 15-16 hónapban a hatósági áras termékekért lényegében annyit kértek el a beszállítók, amennyit akartak, amit visszautasítani sem lehetett, mert a kiskereskedő egyedüli kötelezettje a rendelkezésnek. Az üzleteknek el kellett fogadniuk a kiajánlott átadási árakat, hiszen készlettartási kötelezettségük van az árstopos árucikkekre. Vagy sok esetben importtal váltották ki a hazai árut

– fejtette ki Neubauer Katalin.

Hozzátette: érthető, hogy a feldolgozóipar tavaly ősz óta óvatosságból olyan árkalkulációk alapján adott ajánlatot, amelyekkel – a gyenge forint, a magas infláció, a magas takarmányárak vagy az energiaárak okozta extra kiadások tükrében – átvészelhető lenne számukra a 2023-as év, akkor így kellett gondolkodni.

Kiderült: ezeket a terméket kötelező leakciózni

A kötelező akciózást a kereskedők 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között kötelesek bevezetni.

„Az említett tényezők mindegyike viszont jelentősen csökkent az idei év eleje óta, ezért az önköltségi árakat újra kellene számolni, nehogy túlzottan magára húzza a hazai feldolgozóipar az importot” – szögezte le a főtitkár. 

Neubauer Katalin kiemelte: ha júniustól beindul az állami akciózás a boltokban, előtte minden érintett termékcsoportnál azt kérik a beszállítóktól, hogy az infláció leszorítása érdekében működjenek együtt, mutassanak önmérsékletet az önköltségi számításaik során, amely a minisztériumi egyeztetések során is értő fülekre talált. 

Mint a főtitkár megjegyezte, megtévesztő, hogy nő a boltok árbevétele, mert közben a mennyiségi értékesítés adatai drasztikus visszaesést mutatnak és az üzletek már nem akarnak többet bukni. A lényeg az, hogy a jogalkotó azt a húsz termékkört jelölte meg, amelyek szerepelnek a statisztikai hivatal inflációs kosarában, vagyis ezen termékek vásárlásai számítanak a leginkább a fogyasztói árak alakulásában. 

A közös cél, azaz az infláció letörése érdekében márpedig a legnépszerűbb árucikkeknél kell a legnagyobb együttműködés a hazai partnereinkkel, ellenkező esetben a boltok olcsóbb, külföldi árucikkekkel helyettesítik majd a hazait. Ebben a lényegi kérdésben látunk esélyt a továbblépésre a feldolgozóipar irányába

– fogalmazott az MNKSZ képviselője.

Munkahelyeket sodorhat veszélybe a kormány új lépése

Munkahelyeket sodorhat veszélybe, ha az infláció letörését célzó intézkedések súlyát teljes egészében az üzletek viselik. Az árstop után a kötelező akciózás ugyanakkor a kiskeresetű társadalmi rétegekben több millió embernek jelenthet közvetlen segítséget – derül ki az Egyenlő.hu fogyasztási felméréséből.

(Thurzó Katalin)