A beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.

A költségvetési törvény most folyamatban lévő módosítását egyrészt a 2020-ban megváltozott körülmények, másrészt az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, harmadrészt az EU 2021-2027 közötti költségvetési kereteinek változásai tették szükségessé - fogalmazott a tanács elnöke a portálnak.

QP | Quality Placement

A mostani törvénymódosítás a hiánycélt elsősorban azért emeli 2,9 százalékáról 7,5 százalékára, hogy a kormánynak (a belső átcsoportosításokon túl) mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaság újraindítási intézkedéseknek.

A törvényjavaslat idénre a korábban alapul vett 4,8 százalékos helyett kisebb, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

A KT elnöke szerint a növekedésre a legnagyobb kockázat a járvány lefutásának bizonytalansága. Kérdés, mikor lehet itthon és az ország gazdasági partnereinél feloldani a korlátozásokat, vagyis a gazdaság, benne a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, főként a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások mikor tudnak „talpukra állni” és ehhez mekkora „költségvetési injekcióra” lesz még szükség. "Ha a második negyedévben a növekedés valóban tíz százalék felett lesz, és a második félévben az újraindítás határozott, trendszerű eredményei mutatkoznak, akkor a kockázatok minden bizonnyal kezelhetők lesznek" - vélekedett a közgazdász.

Ha a gazdasági feltételek kedvezően alakulnak, a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentésre lesz szükség.

A tanács elnöke arról is beszélt, hogy idén az uniós programok bevételei 2159 milliárd forintot, míg ezek kiadásai 2933 milliárd forintot tesznek ki, vagyis még mindig folytatódik a magyar költségvetésből történő megelőlegezés, ami a későbbi években – minden bizonnyal – visszatérül. A magyar hozzájárulás az EU költségvetéséhez idén 164,9 milliárd forinttal emelkedik, egyrészt a korábbi évek vártnál magasabb gazdasági növekedéséből, másrészt a Brexit miatt keletkező többlet befizetési kötelezettségből eredően - idézte szavait az MTI összefoglalója.