A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén a jegybanki alapkamat tartásáról döntött, így a ráta továbbra is 8,00 százalékon áll. A döntés előtt a piac megosztott volt, szinte egyenlő esélye volt mindkét (tartás és 25 bázispontos vágás) verziónak, így nem történt meglepetés. A hivatalos sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a monetáris döntéshozók elsősorban a bérinflációval kapcsolatos bizonytalanság miatt nem vágtak a kamaton, elsősorban ez osztotta meg a monetáris tanács tagjait. A változatlan szinten hagyást pártolók szerint amíg a bérinflációs folyamatok nem látszanak tisztán, addig nem indokolt a kamatszint csökkentése. Másik bizonytalanság, hogy egyelőre nem látszik pontosan, hogy mi okozta a GDP vártnál jóval nagyobb növekedését. Amennyiben a fogyasztás az előzetes várakozásoknál kisebb mértékben esett vissza, annak ugyancsak inflációs kockázata van. Az ülésen egyébiránt 7-en tartásra szavaztak, 5-en 25 bázispontos csökkentése, és egyvalaki 50 bázisponttal lazított volna. A Monetáris Tanács értékelése szerint az infláció a jelenlegi magas szintről a monetáris politika számára releváns döntési horizonton várhatóan visszatér a középtávú célhoz, a folyamat azonban az előző inflációs jelentésben előrejelzettnél valamivel lassabb lesz - olvasható az MNB honlapján lévő közleményben. Ezt a legvalószínűbbnek tekintett pályát azonban továbbra is jelentős kétirányú kockázatok övezik. A felfelé mutató kockázatok közül továbbra is az a legjelentősebb, hogy az inflációs várakozások az árstabilitással nem összeegyeztethető szinten rögzülhetnek. E tekintetben kedvező, hogy az elmúlt időszakban a fogyasztói árak alakulása összhangban állt a Tanács által várt inflációs pályával. Ugyanakkor a bérek gyors növekedése a gazdaság kifehéredése mellett is aggodalomra ad okot. A fiskális megszorítások hatására csökkenő kereslet azonban a vártnál nagyobb dezinflációs következményekkel is járhat. A konjunktúrafolyamatokat továbbra is a kedvező külső környezet és a gyenge belső kereslet határozza meg. 2007-ben a gazdasági növekedés üteme jelentősen lassulni fog, elsősorban a fiskális konszolidáció és a lakossági fogyasztás visszaesése miatt. A következő években a fiskális kiigazító lépések hatásának lecsengésével a gazdaság élénkülhet, és a növekedésben felerősödhet a belföldi kereslet szerepe. Az államháztartási hiány idén és jövőre is a kitűzött célok alatt maradhat, amelynek hátterében elsősorban a korábban vártnál gyorsabb bevételnövekedés áll. A kedvező képet azonban árnyalja, hogy a GDP-arányos bevételek hosszabb távon várható csökkenése miatt a későbbi célkitűzések teljesülését kockázatok terhelik. A költségvetés 2009-es kiadási előirányzatainak teljesüléséhez a konvergencia programban foglalt célkitűzéseket megalapozó intézkedésekre van szükség. A magyar gazdaság egyensúlyi kockázatai az utóbbi időszakban számottevően mérséklődtek. A fiskális kiigazítás jelentősen hozzájárul a külső finanszírozási igény idei csökkenéséhez. Mindeközben a nemzetközi befektetői környezet is kedvezően alakult az elmúlt hónapokban.