A közétkeztetésben 2022. január 1-jétől 60 százalékra, 2023. január 1-jétől pedig 80 százalékra kell emelni a hazai termékek arányát, a jelenlegi 50 százalékról - mondta Erőss Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Megújuló közétkeztetés című szakmai konferencián. Hozzátette: az idén szeptember 1-jétől megkötött közétkeztetési közbeszerzéseknek ezeket az új szabályokat már tartalmazniuk kell. Az újításoktól a közétkeztetés minőségi javulását várják.

A módosítások a tavaly év végén elfogadott kormányrendeletben szerepelnek, amelynek célja, hogy támogassa a közétkeztetési rövid ellátási lánc kialakítását: a kistermelő és a főzőkonyha között maximum egy szereplő jelenhet meg. Az intézkedés arra szolgál, hogy a kistermelők könnyebben be tudjanak kapcsolódni a közétkeztetésbe.

QP | Quality Placement

A szolgáltatás minőségének javulása miatt - a minisztérium számításai szerint - a közétkeztetést végző cégek költségei 15 százalékkal emelkedhetnek. Ez az áremelkedés körülbelül 20 milliárd forintos adóbevétel növekedést generál, valamint hozzájárul a gdp bővüléséhez is - becslések szerint 60 milliárd forinttal.

Erdős Norbert szerint a kisvárosokban az önkormányzati tulajdonban lévő főzőkonyhák nem fogják tudni kigazdálkodni ezt az 15 százalékos áremelkedést, így jelentős részük átkerül majd a nagy szolgáltatókhoz, akik ezáltal több mint 200 ezerrel több embert tudnak kiszolgálni.

Évente 200 milliárd forintot termel a közétkeztetés, amely az országban mintegy 2 millió ember ellátásáról gondoskodik. A közétkeztetésben a nagy szolgáltatók mellett, az önkormányzatok, a büntetés-végrehajtás, a honvédelem, a kórházak és a szociális szektor is érintett.