Megnövelt munkaidő, a beígért emelés helyett bércsökkenés, ezzel egyidejű, jelentős munkateher-növekedés és a megbecsülés érzésének totális hiánya. Erről számolnak be a kormányhivatali dolgozók, akik közül márciusban - mint azt az Indexnek a kormány is megerősítette - 2500-an felmondtak.

Március elsején lépett életbe a köztisztviselői jogszabályváltozás, amely a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a megyei, járási és központi kormányhivatalok dolgozóit, továbbá a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.

A módosítás értelmében már nem számítják bele a félórás ebédidőt a munkanapba, így az eddigi 8 helyett legalább 8,5 órát kell naponta dolgozni. Ez egy évben összesen nagyjából plusz 14-15 plusz munkanapot jelent, miközben ugyanezzel a törvénymódosítással 25-ről 20 napra csökkent az alapszabadságuk. Utóbbihoz ugyan hozzátartozik, hogy a gyerekek után járó pótszabadság a duplájára nőtt, de az egygyerekesek vagy gyermektelenek alapszabadsága így is csökkent.

Bércsökkenés és bírság

Eközben a kormányhivatali dolgozók cafeteria-juttatásai idén már elmaradnak, miközben a tavaly januári bérnövekmény meg sem közelítette a megelőzően 9-10 éven át a bértábla befagyasztása miatt elmaradt növekedést. Ezért a hírportál forrása szerint a kormányhivatali dolgozók konkrétan bércsökkenéssel szembesültek márciusban, miközben megnövelték a munkaidejüket és munkaterheiket.

Erre figyelmeztettünk hónapok óta - mondta az Indexnek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. - Hónapokon át bizonytalanságban tartották, és azzal hitegették őket, hogy legalább a bérük nőni fog. Most pedig országszerte szinte valamennyi megyéből kapott már panaszt a szakszervezet.

A szakszervezeti vezető szerint átlagosan kilenc százalékkal csökkent a kereset, emiatt az elmúlt hetekben olyan általános felháborodás alakult ki, amelyről nem drámai túlzás azt állítani: katasztrófahelyzetet idézhet elő. Nem elég ugyanis, hogy a kevés megmaradó dolgozónak át kell venni a kiesők munkáját, a hónapok óta tartó feszített tempó, többletfeladatok ellenére még tízezer forintos rendbírság is sújtja azokat, akik nem tudják tartani az ügyrendet, azaz az ügyintézési határidőket.

Nincs itt semmi látnivaló

A Miniszterelnökség sajtóirodája az Index megkeresésére azt írta az ügyről, hogy a kormány célja a kisebb bürokrácia, a kevesebb, de anyagilag jobban megbecsült kormánytisztviselővel. Ezért a kormány korábbi döntésének megfelelően januártól körülbelül 6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél, illetve a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére átlagosan 30 százalékkal emelkedett.

Az első emelt bér a márciusi fizetéssel most április elején érkezik, az illetmény-különbözetet januárig visszamenőleg megkapják - írta a Miniszterelnökség.