Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Miután a válság elérte mélypontját, a legtöbb európai országban elindult a kilábalás időszaka. A több országban első negyedévi adatokhoz képest javuló gazdasági mutatók ellenére a lakosság a pénzügyi és gazdasági válság következményein még korántsem jutott túl. Sokan még nincsenek meggyőződve arról, hogy a fellendülés valóban tartós lesz. Néhány országban (leginkább Görögországban) a lakosságnak még mindig a pénzügyi válsággal és annak nehézségeivel kell szembesülniük.

A GfK szerint Magyarországon a fogyasztói bizalom csökkenő tendenciája megfordult 2011 júniusában, és növekedésnek indult, ezt azonban óvatosan kell értékelni, mert csak a következő időszakokban dől el, hogy mennyire stabil ez a bizakodás - derül ki a Corvinus-GfK Fogyasztói Bizalom Index felméréséből. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a magyarok a korábbinál jobban bíznak az ország gazdasági helyzetének rövid távú javulásában.

A másik fő kérdés Európában az infláció - ennek kapcsán különösen az élelmiszer- és az üzemanyagárak aggasztják az európai fogyasztókat.

Kormányzati válságok hatásai

A kutatásban részt vevő országokról általánosságban elmondható, hogy a gazdasági várakozások növekedtek a második negyedévben, vagy legalább a márciusban rögzített szintet tartják. Számos megkérdezett reméli, hogy országának gazdasága belátható időn belül (középtávon) kilábal a válságból. Kivételt jelent ez alól Ausztria, ahol a mutató már év eleje óta csökken, valamint a Cseh Köztársaság. Németország továbbra is Európa húzóereje: a mutató ott jelenleg 50,3 ponton áll.

Az index határozott növekedést produkált Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban is. Az elmúlt 12 hónapban Romániában szintén jelentősen javult a helyzet: az index a júniusi -71 pontról folyamatos emelkedéssel érte el a jelenlegi, -26,2 pontos szintet.

Az idei évre előjelzett 1,9 százalékos növekedés ellenére a csehek jelenleg csak kis mértékben bíznak gazdaságukban, ami tükröződik a fogyasztók gazdasági várakozásaiban is: itt a mutató a legalacsonyabb értéken áll 2006 óta. A lakosság szerint a cseh kormány által bejelentett intézkedéseket, különösen a nyugdíjat érintőket, nem fogják terv szerint megvalósítani, és az év második felében várható növekvő munkanélküliség további aggodalomra ad okot. Ezekkel és a folyamatosan emelkedő élelmiszer- és energiaárakkal magyarázható a csehek pesszimista jövőképe a következő hónapok gazdasági növekedésére vonatkozóan.

Ausztriában az index közel 10 pontot esett a második negyedévben és jelenleg 21 ponton áll. Az európai pénzügyi válság és a több milliárdos görög mentőcsomag is aggasztja a fogyasztókat. Akárcsak a csehek, az osztrákok is a gazdaságban bekövetkező aránytalanságoktól tartanak.

Az elmúlt időszakban többször a figyelem középpontjában lévő Görögországban a gazdasági várakozások úgy tűnik, rövid időre stabilizálódtak, bár az index még mindig rendkívül alacsony, -54,7 ponton áll.

A britek trendtörést várnak, a magyarok áremelkedéssel számolnak

A kutatásban résztvevő számos országban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások elérték a legmagasabb szintet majd a második negyedévben visszaestek. Jelenleg Olaszországban a legalacsonyabb az index (-18,4). Franciaországban a mutató értéke még mindig nagyon magas (32 pont), de jelentősen mérséklődött áprilisi 49 ponthoz képest. Ausztriában is magasak az árakkal kapcsolatos várakozások 30,6 ponttal.

A mutató növekedett az Egyesült Királyságban, a Cseh Köztársaságban és Görögországban. Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások több mint 19 ponttal csökkentek a márciusi 17,3 pontos értékről a májusi -1,9 pontos értékre. Annak ellenére, hogy az infláció (melynek fő hajtóereje az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése) továbbra is 4,5 százalék körüli értéken van, az elmúlt hónapok jelentős növekedése után a fogyasztók trendtörést várnak.

A brit kormány megszorító intézkedéseit tartalmazó csomagja, a viszonylag magas munkanélküliség és a fizetések széleskörű befagyasztása szintén alacsonyabb inflációhoz vezethetnek. Ha a fogyasztók kevesebb (kész)pénzzel rendelkeznek, a kereskedők az áremelkedést nem fogják tudni közvetlenül a fogyasztóikra áthárítani. Ennek eredményeként a tovább gyűrűző áremelkedés középtávon megfékezhető.

Görögországban az árváltozással kapcsolatos várakozások alakulása kiszámíthatatlan. Áprilistól májusig az index 15,2 ponttal -17,6 pontra zuhant. Júniusban - annak ellenére, hogy az inflációs várakozások jelentősen javultak - az index 8,7 ponton állt. A megszorító intézkedések részét képező adóemeléssel kapcsolatos viták hatással vannak ezekre a folyamatokra - jegyzi meg a GfK.

Magyarországon az inflációs várakozások kicsit kedvezőbb képet mutatnak, mint korábban. Ennek ellenére a lakosság túlnyomó része (76 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít.

A spanyolok bizakodóak, a lengyeleknél fordulat jöhet

2011 második negyedévében a jövedelmekkel szembeni várakozások Európa-szerte emelkedtek. Az index Németországban, Spanyolországban, Ausztriában, Romániában és Lengyelországban nőtt; néhány esetben jelentős mértékben. Messze a legmagasabb értékkel, 44,6 ponttal továbbra is Németország a vezető. Az index alacsony szinten stabilizálódott Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban, míg Franciaországban rekordmértékű -41,9 pontra csökkent júniusban. A franciáknál csak a görögök pesszimistábbak a jövedelmi várakozásaikat illetően: a mutató értéke -58,6 ponton állt júniusban.

A spanyolok viszont fokozatos gazdasági fellendülésben és ezáltal pénzügyi helyzetük javulásában bíznak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 21 százalék felett van, ám ez az érték valamelyest minden szektorban csökken, ami elsősorban a turizmusnak tulajdonítható. A szezonális munkáknak köszönhetően jelenleg nagyobb a kereslet a munkaerőpiacon, és ennek közvetlen hatása van az idénymunkások vásárlóerejére. Az Észak-Afrikába irányuló utazások csökkenése szintén Spanyolország javára vált. A GfK azonban azt is megjegyzi, hogy egyelőre még nem látható a munkaerőpiac egészét érintő javulás, ami elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a spanyol fogyasztók hangulata javuljon.

Lengyelországban áprilisban a mutató elérte minden idők legalacsonyabb értékét -47,5 ponttal. Azóta kissé emelkedett az index, jelenleg -27,4 ponton áll. A lengyel gazdaság nagyon jól tartotta magát a gazdasági válságban, tavaly 3,8 százalékos növekedést ért el. 2011. első negyedévében a GDP körülbelül 4,5 százalékkal nőtt. A lengyelek remélik, hogy a következő hónapokban mindez a fizetéseikben is érezhető lesz. Bár a munkanélküliségi ráta továbbra is magas, mintegy 13 százalék, a foglalkoztatás az első negyedévben 4,1 százalékkal nőtt, ami egy fordulat kezdetét jelzi.

Kritikusan alacsony a magyar vásárlási hajlandóság

A folyamatosan javuló gazdasági helyzet és a várhatóan visszatérő magasabb fizetések befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. A trend alakulásából úgy tűnik, minden ország túljutott a mélyponton, és a mutató enyhén emelkedik vagy stabilizálódik. Ebben a tekintetben Németország érte el a legmagasabb értéket 35,1 ponttal, míg Görögországban a mutató a másik végletet képviselve -41,8 ponton állt, amit szorosan követ az Egyesült Királyság -41,5 ponttal.

Bulgáriában a mutató tovább csökkent 2011 második negyedévében - igaz nem olyan jelentős mértékben, mint korábban. Az index március óta közel 6 pontot zuhant és jelenleg -3,1 ponton áll, 2005 februárja óta a legalacsonyabb értéken. Középtávon az infláció jelentheti a legkomolyabb problémát Bulgária számára. Az infláció 6 százalék körüli értéke veszélyt jelent az ország politikai stabilitására és a tartós fellendülés lehetőségeire is. A rendelkezésre álló jövedelmek alig fedezik a kielégítő életszínvonalat biztosító költségeket, és ez előreláthatóan nem fog változni a közeljövőben a magas infláció miatt. A fogyasztók úgy vélik, most nem alkalmas az idő nagyobb bevásárlásokra, csak azokra, amelyek feltétlenül szükségesek. Elsősorban a háztartási költségek visszafogására kell koncentrálniuk.

Görögországban a további megszorító intézkedések miatt a vásárlási hajlandóság 13,7 pontról -41,8 pontra csökkent.
Magyarországon még mindig kritikusan alacsony szinten áll a vásárlási hajlandóság, de enyhe emelkedés volt megfigyelhető az idei II. negyedévben. A mutató további alakulása nagymértékben függ a makrogazdasági helyzettől és a kormányzati intézkedésektől.