Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A márciusi inflációs adat hozott jó hírt és rosszat is – kommentálta a Központi Statisztika Hivatal pénteki adatközlését Virovácz Péter, az ING elemzője. A jó hír annyi, hogy a ráta 8,5 százalékos szintje elmaradt a 9 százalék feletti várakozásoktól, ez azonban így is tetemes drágulást mutat.

Nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációs adatért, hanem rendkívül széleskörű az inflációs nyomás. Erre utal az is, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginfláció szintén igen erőteljes, havi alapon 1,1 százalékos áremelkedést mutat, ami így éves bázison már 9,1 százalékos maginflációnak felel meg. Legutoljára 2001 nyarán, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt 9 százalék felett az inflációs alapfolyamatot megragadó mutató – közölte a Virovácz.

Érdemi növekedésre számítottunk az előző havi adatban az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása és a forint gyengülése miatt – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Az elemzői konszenzus 8,8 százalék volt, így a piacot is pozitív meglepetésként érte a friss közlés.

„Előrejelzésünk szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, amelynek tetőzését a háborús bizonytalanság okán lehetetlen megjósolni. Az erőteljes bázishatás miatt év közepétől fékeződhet némileg az áremelkedés üteme, ám várakozásaink szerint az év végén még így is bőven az MNB 2-4 százalékos célsávja felett ragadhat. Az adat csak kismértékben hűtheti a kialakult kamatemelési várakozásokat, mivel a háború miatt kialakult kockázatkerülési hullám alól nem tudja teljesen függetleníteni magát a hazai jegybank sem – áll Kiss kommentárjában.

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-60 százalékos elszállásának, aminek a hatása jelenleg kiszámíthatatlan. A gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is.

Tovább gyorsult az infláció, egyre erőteljesebb az árnyomás a gazdaságban. A jelenlegi kilátások szerint egyelőre nem lehet megmondani, mikor tetőzhet az infláció Magyarországon, ez függ többek között attól is, meddig marad érvényben az üzemanyagokra és a lakossági energiaárakra vonatkozó árplafon - véli Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A szakember szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak visszafogja a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció. Az élelmiszereknél még így is 13 százalékos volt az éves emelkedés. A mostani kilátások alapján az éves átlagos infláció 9 százalékos lehet és az év végén, decemberben is még 7 százalék felett lehet a mutató. Jelentősebb lassulásra csak 2023-ban van kilátás.

 

 

 

Az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás: a belföldi, de főként az importált infláció masszív dinamikát mutat. Az árdinamika érdemi enyhülése az év második felében következhet be - állapította meg Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Ráadásul a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát:

  •  munkaerőpiac továbbra is szűkül. ami masszív bérnyomást eredményez,
  • az expanzív fiskális expanzió is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra,
  • a tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé,
  • az árstopok fenntartását irányozta elő a héten a kormányzat, ami egyrészt masszív költséget jelenthet a terhet viselőknek: akár a büdzsének, akár az érintett vállalati körnek, másrészt a megemelkedett inflációs időszak elnyújtását eredményezheti.
 Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató jövőre térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be - véli Nagy János.