Decemberben tovább gyorsult a hazai év/év infláció, elérve a jegybanki célsáv tetejét jelentő 4 százalékos értéket. A rendkívüli (0,6 százalékpont) mértékű inflációs gyorsulás ugyanakkor nem nevezhető meglepőnek, hiszen megegyezik mind a piaci konszenzussal, mind pedig az MNB várakozásával - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása gyakorlatilag teljes egészében az üzemanyagokhoz köthető, az ott mért árváltozás önmagában 0,55 százalékponttal járult hozzá az inflációs mutató felpattanásához. Mindent összevetve a decemberi drágulás egyedi tételek miatt alakult ki és átmenetinek tekinthető. A tavalyi alacsony bázis miatt januárban is tovább emelkedhet a fő inflációs mutató, de a maginfláció folytathatja a mérsékelt csökkenést. Így a jegybank továbbra is kitart a gazdaságösztönző monetáris politika mellett. A tavalyi átlagos 3,4 százalékos infláció után 2020-ban 3,5 százalékos mutatót vár az elemző.

Az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg: míg egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakásjavítás, lakbér) árai meredeken emelkedtek részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a monetáris tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak. További lazításra azonban nincs mozgástér a toleranciasáv felső széle közelében tartózkodó maginfláció és adószűrt maginfláció miatt. Mindez elég lehet a forint erősödéséhez. A prognoszta 2020-ban 3,6 százalékos átlagos inflációra számít. Míg az első hónapokban az ütem átmenetileg meghaladhatja a 4 százalékot, az év közepétől ismét megközelítheti a 3 százalékos jegybanki célt, így idén nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására.

A headline adat gyorsulása mellett a maginflációs mutatók enyhén csökkentek. Az inflációs mutató belső szerkezete is többé kevésbé megfelelt a vártnak - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Várakozása szerint 2020 első negyedévében magas maradhat az inflációs ráta, s várhatóan a toleranciasáv felső határa körül ingadozik majd. A második negyedévtől viszont az infláció a 3 százalékos cél irányába fordulhat vissza. Éves átlagban 3,4 százalékra számít.

A felfelé mutató kockázatok azonban erősek. Miután az infláció gyorsulása átmenetinek tekinthető, ráadásul a maginflációs mutatók kissé mérséklődni tudtak, emellett a vezető jegybankok az idén vélhetően fenntartják támogató monetáris politikájukat, a legfrissebb inflációs adatok várhatóan nem hoznak változást a hazai monetáris politika irányvonalában. Az MNB monetáris politikája így a következő negyedévekben is laza, támogató maradhat.

Az infláció felfutása jól látható abból, hogy tavaly októberben még 2,9 százalékos volt, ezt követte a novemberi 3,4 százalékos, majd jött a decemberi 4 százalékos emelkedés - tette hozzá Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Szavai szerint a legtöbb mutató azt sugallja, hogy az infláció a 3 százalék fölötti tartományban marad.

Idén továbbra is a belső kereslet hajthatja majd az inflációt, valamint a bérdinamika, és 2019 első feléhez képest gyengébb árfolyam is ilyen irányba hat. 2020-ban is tovább kell emelni a dohányáruk adóját, ugyanis el vagyunk maradva az uniós előírástól. Kérdés továbbá az is, hogy a nemzetközi gazdaság mennyire lassul az idén, ez ugyanis lefelé húzhatja az inflációt. A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján 2020-ban a tavalyit minimálisan meghaladó, 3,5 százalék körüli éves átlagos inflációra lehet számítani.