Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban jelentős volt. A gyártás átmeneti, teljes vagy részleges leállása miatt a járműgyártás termelése kiugró mértékben, ötödére esett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása csak kisebb mértékben szűkült, a gyógyszergyártás termelése pedig közel ötödével bővült.

Így 2020. áprilisban az ipari termelés volumene 36,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. Az első becslésben közölt adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott - adta hírül a KSH. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 30,5 százalékkal visszaesett.

Az ipari export volumene 43 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 15 százalékát képviselő járműgyártás kivitele kiugróan, 77 százalékkal, míg a 19 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 23 százalékkal esett vissza.

Az ipar belföldi értékesítése 18,6, ezen belül a feldolgozóiparé 25 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 38, a csekély súlyú bányászaté 39 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,4 százalék-kal csökkent.

A legnagyobb mértékben (80 százalékkal) a feldolgozóipari termelés 10 százalékát képviselő járműgyártás maradt el az egy évvel korábbitól. Az eddig legnagyobb súlyú alág aránya a feldolgozóiparon belül 16 százalékponttal csökkent a márciusihoz képest. A közúti gépjármű gyártásának volumene 94, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 69 százalékkal esett vissza.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 21 százalékkal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,9 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 28 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelésből 16 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártását kevésbé érintette a járvány. A termelés volumene 7,9 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos hónapjában, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,2 százalékkal visszaesett, míg a második legjelentősebb takarmánygyártás 8,6 százalékkal emelkedett. Összesen öt alágazatban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben (-31 százalék) az italgyártásban.

Az alágak közül egyedül a gyógyszergyártásban mértek növekedést: a kibocsátás áprilisban 19,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist; mind a hazai, mind a külpiaci kereslet kedvezően alakult.

A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 25, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 28 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A legkisebb mértékben, 5,2 százalékkal a villamos berendezés gyártása csökkent.

Áprilisban az ipari termelés minden régióban visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb mértékben (-62 százalék) Nyugat-Dunántúlon (nagyrészt a járműgyártás leállása miatt), a többiben 11,7 és 44 százalék között csökkent a volumen.

A KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes, új rendelésének volumene 42 százalékkal kisebb volt a 2019. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 34, az új exportrendelések 43 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Így 2020. január-áprilisban az előző év azonos időszakához képest:

  • Az ipari termelés 9,2 százalékkal visszaesett. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 10,6, míg a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,9 százalékkal csökkent.
  • Az ipari termelés csak Pest régióban (+3,4 százalékkal) és Észak-Alföldön (+2,7 százalékkal) nőtt. A többi régióban 3,8-17,9 százalék közötti volumencsökkenést mértek, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.