Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább, a statisztikai kimutatás meglepte az eleve magas drágulási rátás jósoló elemzőket is.

Az előző hónaphoz képest a maginfláció 2,9 százalékponttal nőtt. A maginfláció növekedéséhez legnagyobb mértékben a feldolgozott élelmiszerek járultak hozzá – emelte ki helyzetértékelésben a Magyar Nemzeti Bank.

Komoly tételek

Ha lehet, akkor ez még komolyabb sokkot okozott, ami éves összevetésben viszont 16,7 százalékos áremelkedést jelez a változékony árazású tételektől megtisztított fogyasztói kosár esetében. Itt 1997 áprilisáig kell visszapörgetni a naptárat, hogy hasonló maginflációs indexszel szembesüljünk – emeli ki Virovácz Pézter, az ING elemzője.

- A vártnál jóval magasabb infláció a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken emelkedhet – írta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding szakértője. Ők ezért 12,6 százalékra emelték az idei átlagos inflációs várakozásukat.

Jöhet a feketeleves

- A következő hónapokban jöhet a feketeleves. Az elektromos energia, illetve a vezetékes hatósági árának részleges emelése önmagában 2,5 százalékponttal emeli meg az inflációt. Továbbra is kérdés, hogy az üzemanyagoknál meddig tartható fenn a lakossági árstop” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Továbbá az inflációs hatása lehet a kata szigorításának, valamint annak, hogy a cégek már nem tankolhatnak kedvezményes áron üzemanyagot. Szintén drágulás várható a mezőgazdasági termékeknél.

Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint további erősítése is, mivel az idei év első felében az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és ez rövid távon is igaz lehet. Ezzel együtt a több mint egy éve megkezdett kamatemelési ciklus ellenére jelenleg 10 százalékkal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez már 20-25 százalék – emelte ki Nagy János, az Erste közgazdásza.

Izgalmas kérdés, hogy a régiós jegybankok legutóbbi, vártnál kisebb kamatemeléseit követi-e majd az MNB, ugyanis a régióban már látszódnak az infláció tetőzésének halvány jelei, míg nálunk a kormányzati intézkedések miatt csak most fog igazán felpörögni az infláció – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Várakozásaik szerint az infláció elnyújtottabb mérséklődése és az EU-s pénzekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt egyelőre marad a szigor, de a lassuló gazdasági növekedés és pozitív Európai Bizottsági döntés esetén az év vége felé lehet már tér az enyhítésre.