A Költségvetési Tanács (KT) becslése szerint a kormány külső tételek alakulását befolyásoló adójavaslatai közül két elemnek van jelentős közvetett (dinamikus) hatása. Az egyik a társasági adó kulcsának 19 százalékról 10 százalékra való csökkentése 500 millió forintos adóalapig, a másik pedig a pénzügyi szervezetekre vonatkozó különadó bevezetése.

Mivel a törvényjavaslat maga is kimondja, hogy a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó 2011. és 2012. évi szabályozását egy később benyújtandó törvény fogja meghatározni, ezért változatlan szabályozást feltételezve 2010 után ebből az adófajtából nem számolhatunk közvetlen bevétellel. Ennek figyelembe vételével az említett adóváltozások az idei évben mintegy 80 milliárd forinttal javítják a központi alrendszer elsődleges egyenlegét, de 2011-2014 között a törvényjavaslat megvizsgált elemeinek nettó hatása rendre hozzávetőleg 200 milliárd forintos egyenlegromlást jelent.

A KT szerint a kötelező ellentételezés külső tételekre vonatkozó szabályát 2010-ben (a hatályba lépés évében) teljesíti a törvényjavaslat, ugyanakkor 2011-re már nem felel meg ennek a szabálynak.



A KT becslése szerint a kötelező ellentételezés elvével akkor sem lennének összhangban a tervezett módosítások, ha – a kormányzat terveinek megfelelően – 2011-re is figyelembe lehetne venni a pénzügyi szektorok különadójából befolyó 200 milliárd forintot. A követett eljárás abból fakad, hogy a KT – törvényi feladatának megfelelően – ragaszkodik a benyújtott törvényjavaslat pontos jogi szövegéhez, míg a gazdaság szereplői döntéseik során a törvény betűjén túli, a parlament és a kormány későbbi várható döntéseire vonatkozó egyéb információkat is figyelembe vehetnek.

A benyújtott javaslat maga is kimondja, hogy a pénzintézeteket terhelő különadó részletes szabályait külön törvényben kell meghatározni, amiből szigorú jogi értelemben az következik, hogy ha a parlament csak a most tárgyalt javaslatot fogadja el, akkor végeredményben a különadó sem 2011-ben sem 2012-ben nem lesz beszedhető.

Mivel a pénzügyi szervezetek magukhoz gyűjtik a 200 milliárd forintot, ez a forrás a reálgazdaságból eltűnik, így az adó beszedésére vonatkozó ígéret ("fenyegetés") növekedés fékező hatását teljes mértékben kifejti. Így az adó közvetett, a költségvetési egyenleget rontó hatásai megvalósulnak, viszont a közvetlen hatással, a költségvetés 200 milliárd forintos különadó bevételével – törvényi szabályozás hiányában – nem számolhatunk.