Magyarországon a legnagyobb hozzáadott értéket az ipari ágazatok között a gyógyszeripar adja, ennek ellenére veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés - utalt előadása címére Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján. A hazai vállalati k+f-költések felét a gyógyszeripar adja, miközben a termelő szférában egyedül a gyógyszeripar fizet különadót - fogalmazott.

A gyógyszeripar és a többi iparág közötti alapvető különbség, hogy előbbi esetén akár 10-15 évbe is telhet egy-egy új termék kifejlesztése, ami egyúttal nagyobb kockázatokat is jelent - fogalmazott Bogsch, aki szerint a legfontosabb a kiváló tehetségek megtartása lenne.

Kutatás-fejlesztésre árbevételének körülbelül 10 százalékát, 27 milliárd forintot költött tavaly a Richter, amivel a régióban elsőnek számít - miközben normál adókban 23 milliárd forintot fizetett be 2010-ben. A Richter innováció-orientált vállalatként az összes, az innovációs tevékenységből származó nyereségét visszaforgatja itthon - mondta. A hazai gyógyszeripar 2010-ben 60 milliárd forintot fordított k+f-re, az ezzel kapcsolatos összes nemzetgazdasági haszon közel 200 milliárd forint. A társaság nyereségesen működik, annak ellenére, hogy az állam 30 százalékban részvényes (25 + 5 százalék magánnyugdíj) - fogalmazott Bogsch Erik. A magyarországi központú multinacionális társaság forgalmának 14 százalékát realizálja itthon, a fennmaradó hányadot az export teszi ki.

A Richter több terhet nem bír el

Az elvonások, illetve a Széll Kálmán terv a hazai, generikus gyártókat sújtja leginkább Bogsch Erik szavai szerint. Az iparág egyébként már 2003-tól specifikus adókat fizet, a Richter azonban nem nagyobb tud elviselni további tehernövekedést.

Az elmúlt évtizedben a Richter részesedése a magyarországi piacból jelentősen csökkent. A hazai gyártók piaci része is fokozatosan csökkent a magyar piacon az elmúlt két évtizedben; a legutóbbi adatok szerint a forgalom 23, a volumen 40 százalékát képviselik a magyar cégek.

Miközben a hazai gyógyszerpiac forgalmát tekintve lényegében stagnált, egyes, főleg külföldi támogatott termékek forgalma jócskán 10 százalék fölötti bővülést mutat. A gyógyszertámogatások 75 százaléka, 255 milliárd forint távozik az országból az importtermékek támogatásán keresztül - márpedig nem biztos, hogy a magyar költségvetés jelen helyzetében az állam ezt megengedheti magának Bogsch Erik szerint.