Magyarország, akárcsak Görögország olyan kicsi, félperifériás ország, amelyről az átlagos pénzpiaci befektetők azt gondolhatják, hogy életük során nem sokat fognak foglalkozni vele. Lakossága kissé tízmillió alatt van, GDP-je kevesebb, mint 200 milliárd dollár - az Apple piaci kapitalizációjának nagyjából fele -, ezért normál esetben aligha érdekli a befektetőket - kezdi elemzését Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics tanácsadó cég vezérigazgatója a MarketWatchon megjelent írásában.

Mindennek ellenére Magyarország a következő pénzügyi vihar középpontjába kerülhet - állítja Lynn, aki nemrégen publikálta The Long Depression: The Slump of 2008-2031 (A hosszú depresszió: A 2008-2031-es pangás) című könyvét. Az ország a csőd szélére került. Az tekintélyelvű, populista miniszterelnök, Orbán Viktor visszautasítja, hogy belemenjen az IMF-fel folytatott játékba.

Kapcsolódó

Magyarország önmagában nem számít

A kötvényhozamok az egekben, a hitelpiac kiszáradt, így Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetésképtelené válhat. Ez jelentős, bénító hatású veszteséghullámot indíthat Európa, sőt akár a világ bankrendszerében.

Magyarország azonban önmagában nem számít - se nem nagy, se nem gazdag eléggé ehhez. Ízelítőt adhat azonban arról, ami előttünk áll. A piacok egyre több megszorítást akarnak a kormányoktól, ám a politikusok visszavághatnak, elutasíthatják ezt. Magyarországot számos további ország követhet a csődbe, újabb fájdalmat okozva a piacoknak.

Az IMF takarítsa el a szemetet

Mostanra teljesen világossá vált, mit akarnak a piacok. Miután kipukkadt az elmúlt évtized magán- és állami eladósodásból finanszírozott növekedési buborék, azt várják, hogy jöjjön az IMF, és takarítsa el a szemetet. Így a befektetők pénzüknél maradhatnak, az utca embere viszont kemény megszorításokra számíthat.

A magyaroknak azonban más elképzelésük van erről. Orbán kormányfő nem akar az IMF szabályai szerint játszani, a tárgyalások újra és újra megszakadnak. Legújabban a jegybanktörvény a konfliktus tárgya, ám valójában a megszorítások elvetéséről van szó. Úgy tűnik, a végeredmény az lesz, hogy az ország alárendelődik a tekintélyelvű jobboldalnak, és a parttalan alkudozás végén csődbe megy.

Orbán egy kellemetlen ember, de...

Orbán meglehetősen kellemetlen ember, potenciálisan egy újabb Vlagyimir Putyin, ezért nehéz szimpatizálni vele, ám az IMF terápiái nem hoztak gyógyulás más országok esetén. A görög gazdaság továbbra is több mint ötszázalékos ütemben zsugorodik, és semmi jele a kilábalásnak. Írország visszacsúszott a recesszióba - ha ez az ára az IMF támogatásának és a kötvénypiacok megnyugtatásának, akkor nem csoda, hogy sok magyar köszöni, nem kér ebből.

A lázadás 2012 folyamán tovaterjedhet, a politikusok szembe fordulhatnak a megszorítások politikájával és a piacok követeléseivel. Aligha képzelhető el Görögországban, hogy tartósan fenntartható a 30-as éveket idéző recesszió, hiába ültet az EU technokratákat a vezetői posztokra. Ugyanez igaz Spanyolországra és Olaszországra.

Izlandnak bejött a csőd

Mindenki tudja, miért kell helyreállítani a kötvénypiacok bizalmát, miért kell a hitelezőket kifizetni. Azért, mert el kell kerülni a bankok összeomlását, mivel magukkal rántanák az egész gazdaságot. Ez azonban a Lynn szent nem igaz.

Gazdag ember csődje, szegény ember csődje

A válság előtt, 2007-ben Izland a világ hetedik legtermelékenyebb országa volt (GDP/lakosság mutatója 54,9 ezer dollár volt), illetve a világ ötödik legtermelékenyebb országa a GDP vásárlóerején számolva (40,1 ezer dollárral) - derül ki a Wikipedia adataiból. Az ország három legnagyobb bankjának együttes adóssága 2008. őszi bedőlésük előtt nagyjából az akkori 19 milliárd dollár körüli GDP hatszorosa volt. Az állam természetesen nem vállalhatta ennek visszafizetését. A jobboldali kormány belebukott a válságkezelésbe, a visszaesés nyomán az ország lakosságának több mint fél százaléka egyszerűen Norvégiába menekült. 2005-ben 293-an költöztek át, míg 2009-ben 1625-en.

Izland lakossága 318 ezer, Magyarországé 9,979 millió. A szigetország becsült 2010-es GDP-je 11,8 milliárd dollár, egy főre vetítve 36 620 dollár, Magyarország 2011-es GDP-je 196,2 milliárd dollár lehet, egy főre vetítve 19 600 ezer dollár.

Izland csődbe ment, és gazdasága most ismét növekedési pályán van. Jobban teljesít, mint sok ország, amely adósságai visszafizetésével küszködik. Mindez olyan politikusok megjelenéséhez vezethet, akik a tartozások egy részének leírását követelik. Ennek a folyamatnak Európa lesz a középpontja, de megjelenhet a színen az USA is, amely valószínűleg szintén megengedhetetlenül nagy adósságot halmozott fel, valamint a hasonló helyzetben lévő Japán.

Sokáig fog fájni

A hitelbuborék hátrahagyott szemetének eltakarítása sokáig fog tartani, és sok fájdalommal fog járni mindenkinek. A piacok úgy gondolják, hogy az egyszerű embereknek kellene lenyelniük a békát, a bankokat és a kötvénytulajdonosokat meg kell kímélni a veszteségektől.

Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy ez utóbbi nem mindig lehetséges. Orbán miniszterelnök felismerte, hogy a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Nem valószínű, hogy ő az utolsó politikus, aki erre a következtetésre jut...

Mindenki fizetni fog, kérdés: ki, mennyit

Az elmúlt évtizedben nyújtott hitelek nagy részét nem fogják visszafizetni. A befektetőknek veszteségeket, a gazdaságnak megszorításokat kell vállalniuk. Egyik vagy másik fél egyoldalú áldozatvállalása középtávon nem elfogadható a vesztes félnek.

Magyarország lehet az első ország, amely rámutat ennek az érvelésnek az igazságára. Ugyanakkor bizonyára nem lesz az utolsó - véli Matthew Lynn.