A bevallási adatok tanúsága szerint az adóhivatalhoz eddig egyetlen bevallás sem érkezett a bevándorlási különadóról - közölte a Pénzügyminisztérium. Ez szerintük két okra vezethető vissza. Lehetséges, hogy augusztus 25-e és augusztus 31-e között egyetlen szervezet sem finanszírozott bevándorlást segítő tevékenységet, vagy az is lehet, hogy ezen szervezetek egyszerűen elmulasztották a bevallási kötelezettségüket teljesíteni.

Emlékeztettek, hogy a bevándorlási különadóról szóló, első, teljes hónapot, azaz 30 napos időszakot felölelő bevallást október 15-ig kell benyújtani. A 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni. A bevándorlási különadó fizetési kötelezettség minden a migrációt támogató és finanszírozó szervezetre vonatkozik.

"A Magyar Helsinki Bizottságra az adókötelezettség nem vonatkozik, mert ügyfeleink nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében, és jelenleg nincsenek olyan tevékenységeink sem, amilyeneket a törvény adókötelesként nevesít" - közölte korábban a Helsinki Bizottság. Szerintük az elsődleges adóalanyok egyébként is a donorok. Egy támogatott civil szervezetnek ugyanis csak akkor kellene fizetni, ha a támogatója nem teljesíti adókötelezettségét. A Helsinki Bizottság menedékkérők körében végzett tevékenységét az Európai Unió és az ENSZ támogatja, márpedig ők mentességet élveznek a magyarországi adófizetés alól.

A Pénzügyminisztérium szerint a hosszú távú következtetések levonására még várni kell. A bevándorlási különadó szabályai amúgy augusztus 25-én léptek hatályba, ezért az első, szeptember 17-ig benyújtandó bevallásban mindössze 7 nap tevékenységéről kellett volna elszámolni. Azt, hogy a valóságnak megfelel-e, hogy egyetlenegy szervezet sem végzett bevándorlási különadó köteles tevékenységet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi

Amennyiben a revizorok az ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy a törvényben foglalt kötelezettségek nem teljesültek, akkor a megállapított adóhiány mellett adóbírság, illetve késedelmi pótlék is kiszabható az érintett adózó terhére. Szándékos adóeltitkolás esetén az adóbírság mértéke akár az adóhiány 200 százaléka is lehet. A kötelezettség nem teljesítése esetén, így például ha elmulasztja a bevallás benyújtását, mulasztási bírsággal is számolhat az adózó, melynek mértéke akár félmillió forint is lehet.

Fotó: Földi D. Attila/Napi.