Külpiaci sikerrecept Régens módra: kutatási konzorciumok, londoni iroda és hazai innováció

Nemzetközi kutatóprojektekkel és londoni irodával is erősíti külpiaci tevékenységét az innovatív üzleti szoftverfejlesztéssel foglalkozó Régens Zrt. A cég az uniós csatlakozást követően kezdte el kialakítani külföldi kapcsolatait - eleinte a nemzetközi kutatási projektekbe kapcsolódott be azért, hogy az ott már bevált együttműködési formákat, projekt szintű rutinokat hatékonyan elsajátíthassa. Az akkor még FP6-hoz találtak először partnereket: konferenciákra, információs napokra jártak, használták az ideal-ist honlapot, és 2005-ben jelentős előnyt jelentett új EU-tagállamból érkezett cégnek lenni. Így kerültek kapcsolatba a német Fraunhofer Institute berlini központjával, akikkel az első projekt elindult, majd spanyol, olasz és máltai partnerekkel. A nemzetközi projekteknél a koordinátor szerepe meghatározó: kell, hogy rendelkezzen referenciával, projekttapasztalattal. Dolgoztak már görög koordinátorral, brit egyetemmel is, egy másik, hosszabb távú projektben pedig Skandináviából érkezett a partner.

2004 óta több mint 10 ország számos kutatóintézetével és egyetemével, illetve vállalatával alakítottak ki szakmai kapcsolatokat, majd 2010-ben hozták létre londoni irodájukat, amelyet a lapunknak nyilatkozó Moksony Réka vezet. Az Egyesült Királyságban már 10-15 partnerük van, egy részük üzleti mentorként, tanácsadóként működik együtt a Régenssel. Emellett az eddig számára itthon elérhető innovációs lehetőségeket is igyekezett a cég a piacra szánt, újszerű szoftvertermékeinek kialakítására fordítani, már hatodik fejlesztési projektjét indította idén februárban. A magyar piac méretének és bővülési lehetőségeinek ismeretében a Régens szerint nyilvánvaló, hogy hosszabb távon kiszámítható cégfejlődés az exportképesség megteremtése és a külpiaci kapcsolatok fejlesztése nélkül nehezen képzelhető el, ezért a vállalati stratégia kiemelt eleme a külföldi piacokkal, partnerekkel való együttműködés. Az eddigi lépések sikeresek voltak: a konzorciumokon belül nő a Régens szerepe, és saját termékeik, szolgáltatásaik is az elvárt módon fejlődtek.

A hazai kisebb cégek hamar kinőhetik a stagnáló hazai piacot, ezért exportálni szeretnének, esetleg külföldi innovációval élénkítenék hazai üzletemenetüket. Míg a nagyvállalatok számos eszközzel élhetnek (tanácsadócégek, leányvállalat alapítása, költséges marketingakciók) a kicsiknek ennél költséghatékonyabb megoldásokkal kell próbálkozniuk. A kisebb magyar cégek exportjának növelését elvileg az állam is szorgalmazná, de jó kiindulási alap lehet nemzetközi, uniós finanszírozású projektekben való részvétel is.

A kkv-k sem kerülhetik el a kezdeti befektetéseket, hogy a külföldi piacépítés sikeres legyen. A nem fogyasztási cikkekkel foglalkozó kisebb vállalatok netes jelenléte például elmarad az uniós átlagtól. 2009-ben egy kutatás alapján az összes megkérdezett (kis)vállalat 75 százaléka rendelkezett saját domain-nel, de sok domain mögött nem volt működő honlap, ha mégis, akkor statikus és egynyelvű. 2011-ben a hazai kis- és középvállalkozások mintegy 55 százalékának még mindig nem volt honlapja, a hazai kkv-szereplők mindössze 3 százaléka blogolt, és csak 5 százaléknak volt céges profilja a közösségi médiában (például a Facebookon). 71 százalékuk hirdetni sem óhajtott a neten, főleg azok, akiknek saját online jelenlétük sincs, az ő fő eszközük bevallottan az "offline" kapcsolati háló. Exportálni azonban jóformán lehetetlen honlap, referenciák, valamint a szakterülettel rendszeresen foglalkozó munkatárs nélkül, aki a nemzetközi kapcsolattartásért felelős.

A HITA évente meghirdetett kereskedelemfejlesztő támogató csomagja marketing-támogatásra, külföldi rendezvényeken való részvételre adna támogatást a kisebb cégeknek. Az állami hivatal célja amúgy ambiciózus: a nem épp szárnyaló nemzetközi üzleti környezetben a magyar KKV szektor exporton belüli részesedését a jelenlegi 18-ról 20 százalékra kívánja növelni közel 156 exportfejlesztési program, 40 célpiacon, 20 ágazatban, ezzel mintegy 1500 céget segítve főként a biotechnológia, a gyógyszer-, a zöld-, az élelmiszeripar, az informatika és a szoftverfejlesztés terén.

"A kis cégek többsége általában nem jut túl a Kárpát-medencén" - ismeri el a HITA képviselője, Mészáros Mónika Alíz is, a legnépszerűbb célországok a szomszédos államok, az uniós államok, illetve a balkáni országok. A nagyobbak, tőkeerősebbek jutnak el a FÁK, USA, vagy távol-keleti, esetleg arab piacokra, de a kezdeti kapcsolatépítési szakaszban, vagy később a fizetési garanciák biztosítása érdekében ezeken a piacokon a nagyvállalatok sem utasítják el a segítséget.

A kiállítások, vásárok a személyes kapcsolatépítés érdekében hasznosak lehetnek, de a tapasztalatok alapján csak akkor, ha előre megszervezett üzletember-találkozók, tárgyalások is kapcsolódnak az eseményhez. Jelen lenni egy standdal általában csak a szűk körű, valóban csak a szakmában ismert eseményen lehet elegendő, a nagyobb vásárokon az előzetesen tárgyalást nem szervező kiállító dolgavégezetlenül mehet haza, mivel a rendezvény mérete nem teszi lehetővé, hogy hatékonyan kitűnjön a tömegből, és rátaláljanak a valóban ígéretes partnerek. A HITA 2012 február 22-én nyertesnek hirdetett vállalkozások mégis egy kivétellel európai kiállításokon való részvételre pályáztak, a helyszínek közt szerepelt Németország, Oroszország, Románia, Nagy-Britannia, Belgium is. A kivétel egy szakmai szövetség, ők nemzetközi szervezetben szerettek volna tagok lenni, a pályázat a tagdíjhoz nyújtott támogatást.