A bevezetni tervezett rövidített munkavégzésre adható állami bértámogatás rendszere első körben nem aratott osztatlan sikert a piaci szereplők között. A támogatás túlságosan szűk körben volt igénybe vehető, az igénylés menete pedig túlbonyolítottnak tűnt.

A most megjelent 2.0-ás verzió ugyan kiterjeszti az alkalmazási kört és lazít az adminisztráción is, de emellett a 105/2020. (IV.10.) Kormányrendelet további komplex feltételrendszerének is meg kell felelni. A munkáltatók számára "fel van adva tehát a lecke", ha gyors döntést akarnak hozni a támogatás igénylését illetően, mert április 30. a benyújtási határidő - hívja fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó cég.

QP | Quality Placement

Nem árt odafigyelni

Fennáll a lehetősége annak, hogy a támogatásként nyújtott összeget a Nemzeti Foglalkoztatási Alap felé vissza kell téríteni, ezért fokozott körültekintéssel kell eljárni az igénylés során - hangsúlyozza H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaidejét a veszélyhelyzet kihirdetését követően (2020.03.11) módosították vagy módosítják oly módon, hogy az az eredeti munkaidő 25-85 százalékára csökkent (napi 2 és 6, 8 óra közötti munkaviszonyra módosul), úgy igénybe vehető a foglalkoztatási támogatás. Ehhez az is szükséges lehet, hogy a felek a csökkentett munkaidőn túli, úgynevezett egyéni fejlesztési időben állapodnak meg. Utóbbi azonban már csak akkor kötelező, ha a munkaidő az eredeti 50 százaléka felett marad.

Az egyéni fejlesztési időről annyit lehet tudni, hogy ez a kieső munkaidő 30 százaléka, és a munkavállalót munkabér erre az időre is megilleti, annak ellenére, hogy munkavégzési kötelezettség nem, csak rendelkezésre állási kötelezettség terheli. Egyértelművé vált, hogy a szabályok a távmunka és az otthoni munkavégzés esetén is alkalmazhatók.

Nem kell módosítani a munkaszerződést

Fontos, hogy a munkaszerződést külön nem kell módosítani, elegendő a közös támogatásigénylés. Az állami támogatás mértéke az alapbér nettó összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, három hónapos időtartamra állapítható meg, és utólag folyósítják a munkavállalónak. Ha már májusra is igénybe kívánják venni a támogatást, április 30-ig be kell nyújtani a kérelmet.

Az esetek egy részében a munkavállaló nettó juttatása nem változik, a csökkentett munkaidő miatt kiesett időre jutó bért 30 százalékban a munkáltató fedezi (egyéni fejlesztési idő címén), a fennmaradó 70 százalékot pedig az állam, egy köztehermentes támogatás formájában. Ha azonban a munkaidő 50 százalékra vagy az alá csökken, akkor nincs kötelező "fizetett" egyéni fejlesztési idő, így a nettó jövedelem is csökken.

"A támogatás a munkáltató és munkavállaló együttes kérelmével vehető igénybe - hívja fel a figyelmet H. Nagy Dániel. Ebben már nem kell bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeket, azt azonban továbbra is hitelt érdemlő módon alá kell támasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek - teszi hozzá a szakember. Követelmény az adott munkavállaló munkaviszonyának fenntartása a támogatás alatt plusz egy további hónapig, de nem a teljes állományi létszámot kell már fenntartani - figyelmeztet a Mazars szakembere.

A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatalnál, elektronikus úton nyújthatja be a munkáltató (a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett formanyomtatványon. Csatolni kell a munkavállaló és munkáltató megállapodását a csökkentett munkaidőre és az egyéni fejlesztési időre vonatkozóan.