Míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az EU-ban, idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. Az idei első negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, s a szlovák is csak minimálisan maradt el mögötte.

A GKI kutatói szerint a magyar fékeződés mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával - s 2016-os visszaesésével - függ össze. A tavaly csúcsra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem lehet képes ellensúlyozni a következő ciklus. Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontjára zuhant. A beruházások az első negyedévben 4,5 százalékkal csökkentek - mivel az első negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat.

Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az ECB márciusban indult kötvényvásárlási programja és a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, a Fed kamatemelése pedig még várat magára. Az ipari várakozások az EU-ban és Németországban is kissé javulóak. A kockázatok elsősorban politikai természetűek, s az ukrán-orosz szembenállással illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzásával kapcsolatosak. Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.

Az idei első negyedévben a bruttó keresetek 4,1 százalékkal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak 3 százalékkal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nő, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5 százalék alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve a tavalyi 1,6 százalékról 2,5 százalékra gyorsul.

Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, majd a második félévben a rezsicsökkentés és olajáresés bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű - vélik a kutatók. Az év egészében stagnáló árszint várható.

A forint májusban gyengült. Idén is elérhető a szükségesnek látszó, a tervezett GDP-arányosan 2,5 százaléknál kedvezőbb, 2,2 százalék körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a nagy ellátórendszerek többségében már rövid távon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelése a 2016-os költségvetésben sem látható - olvasható a GKI prognózisában.

A GKI prognózisa (éves változás, százalék)

2014 (tény)
2015 (várható)
GDP3,62,5
Ipari termelés
7,66,0
Beruházás14,00,0
Bruttó átlagkereset
3,02,3
Kiskereskedelem4,15,0
Export3,95,0
Import4,33,0
Fogyasztói árindex-0,20,0
Folyó és tőkemérleg egyenlege (mrd euró)8,67,7
Munkanélküliségi ráta (év végén, százalék)7,17,0
Áht-egyenleg (folyó, milliárd forint)825,7800,0
Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.