A régió éllovasa lehet Magyarország a gazdasági kilábalásban, ahogy folytatódik a nyitás idén és jövőre – mondta a pénzintézet elemzésének bemutatóján Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. A várakozások szerint 2021-2022-ben összesítve 9,8 százalékos lehet a magyar növekedés, ami a legkiemelkedőbb a visegrádi országok körében. Trippon szerint idén 4,5 százalékos körüli lehet a bővülés, de a jelenleg látható jelek szerint ezt a korábbi prognózist könnyen túlszárnyalhatja a hazai gazdaság.

Mivel kiemelkedő helyen áll világviszonylatban is az ország az átoltottság terén, így hamar lehet nyitni. Az év második felében sokkal erőteljesebb bővülés vérható, ami jövőre is folytatódhat, akkor 4,7 százalék körüli növekedés valószínűsíthető az össztermékben.

Kapcsolódó

Az jól látszik, hogy a gazdaság egyes szegmensei eltérő ütemben tudnak talpraállni. Miközben az iparnak egészséges hozzájárulása lesz a növekedéshez, más területeken, mint amilyen a szolgáltatások és a vendéglátás jóval több időre lesz szükség.

Az állam is várhatóan fenntartja a támogatásokat idén és jövőre lesz korrekció 2023-ban várható.

A háztartások részéről számolni kell azzal, hogy a nyitással ugyan megjelennek a halasztott költések, de a lakosság óvatos marad, így nem éli fel a megtakarításait, ezért a többletfogyasztás visszafogott lesz.

Megint az infláció

A vírushelyzet mellett a másik meghatározó téma az infláció alakulása. Áprilisban több éves csúcsra, 5 százalék fölé ugrott a ráta, amire magyarázatként szolgál az alacsony bázis, az üzemanyagok árának alakulása, a jövedéki adók, vagyis egyszeri hatások. Ezzel Magyarország beleillik a régióba, mindenhol emelkedett az árszínvonal.

Trippon szerint még májusban is kiugró értékre lehet számítani, és ő azzal számol, hogy szemben a jegybank várakozásával, miszerint a ráta visszasüllyed, a CIB szerint az éves átlag is 4 százalék felett lesz, ami meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos céljához szabott plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávjának felső határértékét.

Az MNB-nek most két fő tényezővel kell számolnia. Az egyik a forintárfolyam, a másik, hogy beépül a piaci várakozásokba a magasabb infláció.

Rövidtávon Trippon szerint nincs tér lazítani, erre legfeljebb akkor kerülhetne sor, ha a forint megerősödne és meggyőzően visszaesne a májusi csúcsról az infláció, Erre azonban kevés esély van.

A kamatok emelése pedig akkor jöhetne számításba, ha a forint vad gyengülésnek indulna és újabb történelmi mélypontokra kerülne. Jelen állás szerint az a legvalószínűbb, hogy marad a 355-365-ös sáv az euróval szemben.

Eddig az látszott, hogy a 370-es szint már kényelmetlen a jegybanknak, másik irányban a 355-öt nem tudja áttörni az árfolyam, ehhez legalább kamatemelés kellene.

Ugyan a jegybank leginkább a gazdasági növekedést segítő gyengébb forintot preferálta az eddigiekben, most előfordulhat, hogy az erősödés lenne az MNB érdeke. A jegybank például az erősebb forinttal tudná hűteni az inflációs folyamatokat, amennyiben a mutató tartósan 4 százalék felett ragadna.

Bizonytalan beruházások

Bizonytalansági tényezőt jelent a beruházások terén, hogy miként használja a fel a kormány az elérhető uniós forrásokat.

Trippon szerint a kormány beigazolta a CIB várakozását azzal, hogy csak a vissza nem térítendő forrásokra tart igényt, a helyreállítási programban rendelkezésre álló hitelekre nem pályázik. Ez megfelel annak, amit Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban is kifejtett. Az uniós hitel felhasználása feltételekhez kötött, miközben az állam a piacokról is közel hasonlóan kedvező feltétekkel tud forrásokat bevonni, így inkább ezt az utat választják.

Erről lapunk kérdése Triuppon elmondta, nem kizárható, megfelelő piaci körülmények között indokolt is, hogy az adósságkezelő újabb devizakötvényeket bocsásson ki. Korábban az volt az elsődleges szempont, hogy belső forrásokra támaszkodjon az állam és a lehető legkisebbre csökkentse a devizahányadot az államadósságban. Ennek eredményeként, most különösebb kockázat nélkül lehetséges jó feltételekkel kötvényt piacra dobni.

Jegybankári fejfájás

Világviszonylatban is az infláció a legfontosabb téma, ez azonban nagyon más képet fest az Egyesült Államokban és Európában. A Federal Reserve tudatosan engedi célérték felé az inflációt, hagyva, hogy túlfűtötté váljon ideiglenesen a gazdaság, miközben folytatja eszközvásárlási programját is. Ezzel magára húzza azt a veszélyt, hogy a magasabb infláció beépül a várakozásokba, és onnantól kezdve sokkal nehezebb dolga lesz visszahorgonyozni a kilátásokat.

Az eddigi kommunikáció alapján leghamarabb 2023-ban lehet Amerikában kamatemelés, viszont az inflációs folyamatok ezt még akár felül is írhatják. Jerome Powell, a Fed elnöke rendre azt mondja, hogy hiába az egyre kedvezőbb gazdasági adatok és a gyors oltási program, egyelőre semmilyen szigorító intézkedéseken nem gondolkodnak, és az eszközvásárlási program kivezetéséről is megfelelő időben tájékoztatják a piacot.

Kérdésünkre Trippon úgy vélekedett, hogy leghamarabb 2022-ben kezdődhet meg a támogató program kivezetése, ahhoz, hogy erre kellően felkészítsék a piacot, idén ősszel elő kell állnia egy menetrenddel a döntéshozó testületnek, ha el akarja a kerülni a piaci felfordulást. Ha magas szinteken beragad az infláció, akkor még ez is változhat.

Az Európai Központi Banknak (EKB) ennél valamivel könnyebb dolga van. Az Eurozónában nem látszanak semmilyen túlfűtöttségi jelek, ráadásul az EKB saját támogató programjai ellenére Európában most is elmarad a 2 százalékos célértéktől az inflációs ráta, így az amerikaihoz képest a Christine Lagarde által vezetett kormányzótanácson jóval kisebb a nyomás.