A NAPI Gazdaság cikke Sorozatunk elkészítésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakemberei működtek közre. Az örökbefogadás egyik legjelentősebb joghatása, hogy az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekévé válik, és az így kialakult családi kapcsolat mind az örökbefogadó rokonai, mind az örökbefogadott leszármazói tekintetében érvényesül. A vér szerinti szülő felügyeleti és tartási jogai megszűnnek. Ami az öröklést illeti: az örökbefogadottnak az örökbefogadás fennállása alatt jelenleg kettős öröklési jogosultsága van, vagyis vér szerinti gyerekként örököl, és megilleti a törvényes öröklési jog a vér szerinti rokonai után is. Kivéve, ha titkos örökbefogadásról beszélünk, mert ekkor csak az örökbefogadó és annak rokonai után örökölhet. Az örökbefogadott tehát – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. Ugyanakkor hamarosan változtatások várhatók az örökbefogadott vér szerinti rokonai után történő öröklése tekintetében: a nyílt örökbefogadás szabályait „hozzászigorítják” a titkos örökbefogadáshoz. Miről is van szó? A jogszabályok jelenleg az örökbefogadás nyílt vagy titkos jellegétől teszik függővé az örökbefogadottnak a vérrokonai utáni törvényes öröklését. A jogalkotók azért változtatnának ezen, mert a nyílt és titkos örökbefogadás különbsége nem azt jelenti, hogy nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadottnak fennmarad valamilyen kapcsolata a vér szerinti családdal, titkos örökbefogadásnál pedig ez a kapcsolat megszűnik. Az eltérés kizárólag abban áll, hogy nyílt örökbefogadásnál a gyermeket örökbe adó szülő megismeri gyermeke örökbe fogadó szüleit, titkos örökbefogadásnál pedig erre sincs mód. Ám nyílt örökbefogadás esetén sincs arról szó, hogy a vér szerinti szülő és az örökbe adott gyermek között bárminemű kapcsolat maradjon az örökbefogadás alatt. Ezen az sem változtat, hogy ma az örökbefogadottnak szélesebb körben van joga vér szerinti származása megismerésére, mint például húsz évvel ezelőtt. Ez a jog ugyanis alapvetően csak a személyi adatok megismerésére ad módot, a személyes megismerkedéshez valamennyi érintett fél megismerkedése szükséges. Mindezek miatt a jövőben nem az örökbefogadás nyílt vagy titkos jellegéhez kötnék az örökbefogadott törvényes öröklésének elismerését vér szerinti rokonai után. Ezt az öröklési lehetőséget – vagyis a „vér szerintiek” után – csak akkor ismernék el – és ezzel a szabályozást közelítik a titkosra vonatkozó rendelkezésekhez –, ha az örökbe fogadó szülő is közeli rokon: az örökbefogadott egyenes ági rokona, az egyenes ági rokon leszármazója vagy az örökbefogadott testvére. Tipikusan: a nagybácsi örökbe fogadja unokaöccsét, hogy segítse öröklési pozícióit. Az örökbefogadott után - ha életében nem szűnt meg az örökbefogadás - leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó vagy annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. Mivel a jog az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után csak akkor ismerné el nyílt örökbefogadás esetén is, ha az örökbe fogadó szülő az örökbefogadott egyenes ági rokona, annak leszármazója vagy az örökhagyó testvére, az örökbefogadott utáni öröklést is csak e körben lehet elismerni. Az így elvileg törvényes örökösként szóba jöhető vér szerinti rokonok azonban - mint az örökbefogadó vagy annak rokona - amúgy is örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint, vagyis pozícióik nem romlanak.
QP | Quality Placement