Az OECD szerint a magyar GDP 2012-ben 1,6 százalékkal csökken, majd 2013-ra 0,1 százalékra mérséklődik a visszaesés, 2014-ben pedig 1,2 százalék növekedésbe fordul a GDP. A nemzetközi szervezet ezzel rontotta a magyar gazdaságra adott korábbi előrejelzését: májusban 1,5 százalékos zsugorodással számoltak erre az évre, míg jövőre 1,1 százalékos növekedést jósoltak.

A magas energia- és élelmiszerárak, valamint a közvetett adók miatt az infláció számottevően emelkedett. Az inflációs várakozások meghaladják a 6 százalékot, ami kétségessé teszi a jegybanki inflációs cél teljesíthetőségét.

Folytatódott a pénzügyi kiigazítás, de a tervezett adócsökkentések hatását több mint ellentételezték más, a gazdasági aktivitást fékező intézkedések.

Az OECD szerint a rosszabb gazdasági környezet ellenére Magyarország tartani tudja a hiánycélt: az államháztartás GDP-arányos deficitje az idei 3 százalékról jövőre 2,7 százalékra csökken, és ezen a szinten marad 2014-ben is.

Nemzetközi szervezet a monetáris politikával kapcsolatban megjegyzik, hogy az elmúlt időszakban végrehajtott kamatcsökkentések az árstabilitást, valamint a monetáris politika hitelességét kockáztatják. A további monetáris enyhítés csak akkor válik indokolttá, ha az infláció tartósan a jegybank 3 százalékos inflációs célja közelébe mérséklődik.

Kellene az az IMF-megállapodás

Az előrejelzés feltételezi a nemzetközi szervezetekkel létrejött megállapodásokat, melyek mihamarabbi megkötése a szakértők szerint kulcsfontosságú a növekedés szempontjából, mivel csökkenti az adósságfinanszírozási költségeket, javítja a befektetői bizalmat és támogatja a belföldi hitelezést. A szervezet szakértői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben nem születik meg a megállapodás a nemzetközi szervezetek és a magyar kormány között, az tovább csökkentheti a már jelenleg is gyenge bizalmat az ország iránt, veszélyezteti a költségvetési politika fenntarthatóságát és az árfolyam stabilitását.

A világgazdaság döcögni fog

Egyenetlen és óvatos kilábalás elé néz a következő két évben a világgazdaság, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak együttes bruttó hazai terméke jövőre az idei évhez hasonlóan 1,4 százalékkal, 2014-ben pedig 2,3 százalékkal nőhet - áll a legfrissebb előrejelzésben.

Az OECD ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ötévnyi válság után ismét gyengül a világgazdaság állapota és nem lehet kizárni, hogy egyes országokban jelentősebb gazdasági visszaesés lesz. A rosszabb kilátások legfőbb okozója a bizalom hanyatlása, amely a hiányos és kevésbé hatékony gazdaságpolitika folyománya.

A szervezet számításai szerint az euróövezeti államok az idei 0,4 százalékos, és a 2013. évi 0,1 százalékos visszaesés után 2014-ben már 1,3 százalékkal nőhetnek. Az Egyesült Államok GDP-je idén 2,2 százalékkal, 2013-ban 2,0 százalékkal, 2014-ben pedig 2,8 százalékkal bővül. A kínai gazdaság idén 7,5 százalékkal, 2013-ban 8,5 százalékkal, míg 2014-ben 8,9 százalékkal nő.

A legnagyobb kockázat az euróövezeti válság

Az OECD elemzésében kiemelte: a világgazdaságra jelenleg a legnagyobb kockázatot az euróövezeti válság jelenti. "A negatív kilátások közepette nem nehéz olyan helyzetet elképzelni, amelyben valami rosszul sül el" - írja a szervezet, hozzátéve, hogy az ilyen forgatókönyvek megvalósulása a piaci kockázatértékelés romlásához, s így az elmúlt időszakban tapasztalt pozitív trend megfordulásához vezethet.

"Ezen kívül a növekvő munkanélküliség lassíthatja a reformok végrehajtásának sebességét és társadalmi ellenálláshoz vezethet. Veszélyben lehet az euróövezet" - fogalmaz az OECD.

Az Egyesült Államokban, amennyiben nem sikerül megállapodni az államháztartás fokozatos konszolidációjáról és azonnali, drasztikus deficitcsökkentő intézkedések lépnek életbe, az a gazdaságot recesszióba taszíthatja, ami magával rántja majd a világgazdaságot is - figyelmeztet a párizsi székhelyű szervezet is.

Lazítani kellene

Az OECD az elemzést összefoglalva kiemeli: számos gazdaságban - így az euróövezetben, Japánban, Kínában és Indiában is - tovább kellene lazítani a monetáris politikán. Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a nem-hagyományos monetáris ösztönző lépések hosszabb távon kockázatokkal járnak.

Az OECD szerint a válság okozta azonnali nehézségek megoldása szükséges feltétele a gazdaságpolitikai horizont tágításának: a döntéshozóknak végső soron olyan megoldásokat kell találniuk, amelyekkel kezelhetőek a pénzügyi rendszer problémái és biztosítható a környezet fenntarthatósága és a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése.

" A jól megtervezett strukturális reformok, együtt a költségvetési konszolidációval, kulcsfontosságúak a hosszú távú növekedést veszélyeztető kockázatok kezelése szempontjából" - fogalmaz a szervezet.