Meglepetésre 25 bázisponttal 6,75 százalékra szállította le az irányadó alaprátát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa mai kamatmeghatározó ülésén - a forint gyengüléssel reagált. Legutóbb tavaly decemberben nyúlt az alapkamathoz a tanács, akkor 50 bázisponttal emelte az eddig érvényes 7 százalékos szintre.

Simor András, jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elárulta, hogy két javaslat - tartás illetve 25 bázispontos vágás - volt az ülés napirendjén, ahol végül szoros többséggel az utóbbi mellett döntöttek a tagok. Többszöri újságírói kérdésre sem árulta el viszont Simor, hogy a második javaslat mögött a külső tagok sorakoztak-e fel, míg a belsők - ahova két alelnökével ő is tartozik - a tartást favorizálták volna. (Szerkesztőségünk véleménye szerint a fideszes többségű parlament által a tanácsba delegált négy külső tag - Cinkotai János, Kocziszky György, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc - szavazata nyomán döntött a testület a vágás mellett, az elnök és a két alelnök vélhetően a tartás mellett maradt.

QP | Quality Placement

Miért itt a legmagasabb a kamat?

A döntést felvezető indoklásból is azt lehet feltételezni, hogy Simor András valószínűleg nem támogatta a vágást. Újságírói kérdésre például védelmébe vette, hogy miért Magyarországon van Európa egyik legmagasabb alaprátája, miközben minden más országban monetáris lazítással próbálják segíteni a gazdasági növekedést. Simor válaszában kiemelte, hogy Magyarország rendelkezik Európa egyik legrosszabb inflációs kilátásával, illetve az egyik legmagasabb országkockázati kamatfelárral, amelyek indokolják a magasabb alapkamatot. Simor hozzátette, hogy a jegybanktörvény által meghatározott feladata az árstabilitás fölötti őrködés, márpedig a kormányzati intézkedések keretében megvalósuló idei és jövő évi adó- és járulékemelések miatt az inflációs cél elérhetőségének időpontja a korábban jelzetthez képest kitolódik. Burkoltan Simor tehát annak a véleményének adott hangot, hogy indokolatlan volt a kamatvágás, hiszen az ország kockázati megítélése szempontjából kulcsfontosságú IMF megállapodással kapcsolatban sem történt előrelépés, miközben a jövőre vonatkozó inflációs kilátások romlanak.

Az inflációs pálya emelkedését ugyanakkor ellensúlyozza a reálgazdasági folyamatok romlása: így a tartósan 10 százalék fölött ragadó munkanélküliség, a háztartások reáljövedelmének esése, illetve a vállalati beruházások elmaradása. Simor kiemelte, hogy a gyenge beruházási aktivitás mögött a vállalati csődráta emelkedése és a hitelkínálati kondíciók romlása áll.

Simor beszélt a reálgazdasági kilátásokról is, mint mondta a Magyarország potenciális növekedésének csökkenését ellensúlyozni hivatott munakerőpiaci akcióterv sikerességét alapvetően az fogja meghatározni, hogy a kormánynak az ehhez szükséges forrásokat honnan sikerült majd előteremtenie.

Merre mehetnek a banki kamatok?

A kilátásokat rontja, hogy bankrendszerből történő forráskivonás folytatódik, amit súlyosbít a pénzügyi tranzakciós illeték kivetése. Ilyen körülmények között nem termel nyereséget a bankrendszer, miközben a romló minőségű vállalati hitelportfóliók fokozott tartalékolásra késztetik a hazai szolgáltatókat. Ilyen körülmények között - a mostani kamatvágás ellenére - sem megjósolható, javulnak-e a hazai hitelezés feltételei. A jegybanki kamatcsökkentésből nem következik, hogy a banki kamatok is apadnának, sőt - tette hozzá Simor egy újságírói kérdésre válaszolva - az alapkamat eddigi változatlansága mellett a kereskedelmi banki kamatok inkább emelkedtek, vagyis a kamatrés szélesedik.

Mikor jöhet a következő vágás?

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a monetáris lazítás addig folytatódhat, amíg Magyarország kockázati megítélése javul. Ezzel kapcsolatban viszont Simor szintén pesszimistán fogalmazott, mivel azt emelte ki, hogy az utóbbi idők kedvező változása nem közvetlenül Magyarország megítélésének szólt, hanem nemzetközi folyamatokhoz kötődött, ennek tartóssága pedig kérdéses.

Egyes hazai elemzők szerint ugyanakkor a sikeres IMF/EU hiteltárgyalások esetén akár 6,25 százalékig vághatja a kamatot az MNB monetáris tanácsa.