Magyarországon a logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, jelenleg is közel 2500-ra tehető azon cégek száma, amelyek a magyar logisztikai ipar valamely szegmensében dolgoznak.

Az ágazat több mint 280 ezer főt foglalkoztat és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Az ország gazdasági teljesítményének növelése érdekében a kormány megemelte a fuvarozóknak adható adómentes napidíjat, amely

  • belföldi kiküldetés esetén 3 ezer forintról 9 ezer forintra,
  • míg külföldi kiküldetés esetén 60 euróról 85 euróra nőtt.

A szektor versenyképességének további növelése érdekében a kormány most arról határozott, hogy egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszert hoz létre, hogy a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósuljanak meg.

A döntés értelmében létrejön egy új minősítési rendszer, az új szabályozás három kategóriába sorolja a logisztikai parkokat:

  1. intermodális logisztikai park,
  2. regionális logisztikai park
  3. és helyi logisztikai park.

Mire jó a logisztikai park cím?

A GFM felhívta a figyelmet arra, hogy a logisztikai park cím közvetlen előnnyel nem jár, nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást, azonban a címet elnyerők célzott támogatási programokra pályázhatnak, célzott kedvezményeket kaphatnak és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításra vonatkozó kérelmük elbírálása egyszerűsített eljárásban történik.

A logisztikai park cím odaítélésére a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács tesz javaslatot kérelem alapján, a cím odaítéléséről az iparügyekért felelős miniszter dönt.

Azok a már most is működő szolgáltató egységek, amelyek megfelelnek a logisztikai park feltételeinek, azaz tevékenységüket legalább 3 hektár területen és 3000 négyzetméter fedett raktárbázissal végzik, 2024. december 31-ig szerezhetnek logisztikai park címet.

Ennek hiányában a határidőt követően logisztikai tevékenységüket nem folytathatják – hangsúlyozta a GFM.

Az intézkedéstől a kormány azt várja, hogy Magyarország hatékonyabban használja ki kedvező földrajzi adottságait, a makrotérségeket összekapcsoló hídszerepét.

A logisztikai parkok fejlesztésével növekedjen a hazai térségek vonzereje, csökkenjenek a területi különbségek, az új befektetésekkel és magasabb hozzáadott értékű tevékenységek megvalósulásával pedig növekedjen az ország gazdasági teljesítménye.