Az ipari termelés volumene 2021 januárban 6,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten - jelentette a KSH. A statisztikai hivatal azt is megjegyezte: első becslésben közölt januári adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban az előző hónaphoz viszonyítva 0,2, az áprilisi mélyponthoz képest 57 százalékkal nőtt.

Az ipari export volumene 5,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 29 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 27 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,4 százalékal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 3,7, míg a feldolgozóiparé 8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 7,2, a csekély súlyú bányászaté 25 százalékkal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 7,1 százalékkal emelkedett.

Nagyot esett a feldolgozóipari termelés

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A KSH szerint a jelentős visszaeséshez elsősorban a globális félvezetőhiány okozta gyárleállások járultak hozzá. A közútigépjármű-gyártás volumene 38, a közútijárműalkatrész-gyártásé 18,8 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 8,6 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 30 százalékkal bővült, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,8 százalékkal mérséklődött

A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 5 százalékkal csökkent, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 11 százalékkal csökkent, ugyanakkor a legnagyobb mértékben, 15,2 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása esett vissza.

Négy ágazatban nőtt a termelés

Összesen négy alágazatban nőtt a termelés: a leginkább, 47 százalékkal az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás bővült, míg a másik három alágazatban 1,1 és 6,2 százalék közötti mértékben emelkedett a volumen.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, nagyrészt a villamos motor, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.

A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,9 százalékkal nőtt, ugyanakkor a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 2,8 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés. Januárban a kibocsátás 6,8 százalékkal nőtt, főként a műanyagalapanyag-gyártás számottevő bővülése miatt.

Az előző havi növekedéssel szemben a gép, gépi berendezés gyártása 9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban a külpiaci kereslet kedvezőtlen alakulásának köszönhetően, a hazai eladások azonban emelkedtek.

Négy régióban csökkent a termelés

Az ipari termelés négy régióban visszaesett, a legnagyobb mértékben, 34 százalékkal Dél-Alföldön. A többi négy régióban 1,1 és 7,9 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3 százalékkal kisebb volt a 2020. januárinál. Az új belföldi rendelések 10,5, az új exportrendelések 3,4 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány január végén 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.