A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az év elején adott ki közleményt a magyar hagyma forgalmazásának nehézségeiről, arról hogy a rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a hagymatermesztés, és a boltok polcairól gyorsan elfogy a hazai hagyma, több hónapig szinte csak az import áru érhető el.

A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A NAK szerint a magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a minőség a betakarítástól 6-7 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon. Az is cél, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen gyorsan értékesíteni - írta a NAK a hagyma munkacsoportjára hivatkozva. "Az érdekeltek tárgyalnának arról, hogy kormányzati fejlesztési támogatást kellene elindítani a betakarítás gépeinek korszerűsítésére, a tárolási körülmények javítására, valamint kedvező finanszírozási lehetőségek megteremtése szükséges a termesztés, a támogatások, a szükséges önerő előfinanszírozásának biztosítására. El kellene indítani egy kormányzati marketing programot is hagyma fogyasztásának ösztönzésére" - ismertette a javaslatait a NAK januárban.

Kapcsolódó

Ösztönözni kellene a gazdákat, hogy többet termesszenek?

Hohn Krisztina LMP-s országgyűlési képviselő most megkérdezte az agrárminisztert, hogy a kormány milyen intézkedéseket vezetett be a hazai hagyma versenyképességének javítására, és milyen további intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy javuljon a magyar hagymatermesztés helyzete?

"A hazai hagyma versenyképességének javításához elengedhetetlen a hosszabb ideig tárolható hagymák termesztése, illetve a tárolási kapacitás növelése. Továbbá ösztönözni szükséges a gazdákat, hogy termesszenek hagymát, hiszen jelenleg a külföldi áru jellemzi a hazai piacot is" - olvasható az LMP-s képviselő írásban benyújtott kérdésében.

Az agrárminiszter nem aggódik

Nagy István agrárminiszter parlament honlapján megjelent válaszából azonban az derül ki, hogy a kormány nem tesz külön intézkedéseket a hagymatermesztés ösztönzésére.

Piacgazdaságban egy növény termőterületének csökkenése a gazdálkodók saját, szuverén, gazdaságossági döntését tükrözi, amelyben igen komoly szerepe van a piaci és a fogyasztói igényeknek is. Jól látható, hogy a képviselő asszony állításával ellentétben a fogyasztóknak már nincs igényük hosszan tárolható hagymára, hiszen az élelmiszerboltok polcain folyamatosan elérhető a számukra megfelelő áru

- írta Nagy István, aki ugyanakkor hozzátette: a tárolókapacitások növelése valóban javíthatja a piacra jutási lehetőségeket.

A tárcavezető a válaszában felsorolja, hogy milyen kertészeti ágazatot érintő támogatások érhetők el a termelők számára: területalapú és a termeléshez kötött támogatások, a TÉSZ-ek és a termelői csoportok támogatásai, valamint az öntözésfejlesztési támogatások. Az európai uniós finanszírozású Vidékfejlesztési program keretében is több pályázat jelent meg korábban, amit a hagymatermelők is igényelhettek, mint például a "Kertészet korszerűsítése - kertészeti gépbeszerzés támogatása", az "Üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével", a "Gombaházak, hűtőházak létrehozása, meglévők korszerűsítése", továbbá a jelenleg is pályázható "A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése" című felhívás.

A kormány augusztusban tervezi egy kertészeti üzemek támogatására szóló, 30 milliárd forint keretösszegű felhívás megjelentetését, amelyben a hagymatermesztéssel foglalkozó gazdák is fejlesztési célú támogatáshoz juthatnak - közölte az agrárminiszter.