Magyarország KC-390-es repülőgépek megvásárlásáról tárgyal Brazíliával - írta a Jogalappal.hu szakportál. A cikkük szerint több brazil újság is írt a brazil-magyar gazdasági kapcsolatok felélénküléséről, hivatkozva Jair Bolsonaro brazil elnök és Orbán Viktor miniszterelnök eddigi és jövőbeli tárgyalásait, illetve a két ország közötti gazdasági és tudományos kapcsolatok revízióját.

Ez az első diplomáciai forrás, amely konkrétan megerősíti, hogy Magyarország valóban tárgyal az An-26-os leváltása kapcsán az Embraer gyárral, illetve Brazíliával. A KC-390-es szállító repülőgépeket a brazil Embraer vállalat gyártja, a gép hasznos terhelése 26 tonna, körülbelül 80 katona vagy egy kerekes páncélozott harcjármű szállítására alkalmas. A brazil légierőn kívül a portugálok is rendeltek már a merevszárnyúból. A Portfolio cikke szerint pedig egy KC-390-es előállítási egységára körülbelül 50 millió dollár (14,5 milliárd forint) a Military Today becslése szerint, a konkrét beszerzési ár viszont attól függ majd, hogy mit alkudnak ki a magyar diplomaták a brazilokkal.

A Magyar Hírlap pedig arról írt korábban, hogy ha semmi váratlan eset nem jön közbe, akkor szeptember közepére-végére tényleg elindulhat a hazai fegyvergyártás Kiskunfélegyházán. Cseh licenc alapján hazánkban a P-07 és P-09 típusú pisztolyokat, BREN 2 típusú gépkarabélyokat és SCORPION EVO 3 típusú géppisztolyokat fognak gyártani. A Napi.hu írta meg, hogy például a munkaerőhiány miatt jelentősen csúszik a fegyvergyár indulása. A géppisztolyok első darabjait elsőként a katonai rendészek vehették kézbe, de elvileg minden katonai alakulatot ezekkel szerelnének fel.

A hvg.hu cikke szerint a világ régiói közül legnagyobb mértékben Közép-Európa katonai kiadásai nőttek, 2017-ről 2018-ra 12 százalékkal, a növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban egyre jelentősebb katonai fenyegetést látnak Oroszországban. Közép-Európa messze legtöbbet költő országa Lengyelország, a közép-európai összkiadás 41 százalékát Varsó adta. Magyarország katonai kiadásai közel 7 százalékkal nőttek, de régiós összehasonlításban így sem voltak jelentősek, a visegrádi országok közül számszerűen csak Szlovákia költött kevesebbet.