A Fidesz-KDNP-kormány három napra Sopronba vonult el, hogy a pünkösdi hosszúhétvégén kormányülést tartson. Az Orbán Viktor-féle vezetés a Magyar Közlönyben szombat este közzé is tette a délután elfogadott terveket a már korábban bejelentett különadókról.

Pusztán csak a jogszabályok és a mellékletek 15 oldalnyi szöveget tesznek ki.

Megvan a bankadó

Elsőként a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti vállalkozásokra kivezetett ágazati ismertetik, amely lényegében a bankokra vonatkozik. Ez volt már korábban is a leginkább ismert rendkívüli teher, amelyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal indokolt, hogy a betétekre a bankok jóval kisebb kamatot fizetnek, mint amennyiért a Magyar Nemzeti Banknál tartják az ügyfelek pénzét, de más eszközökön is többet nyernek szerinte, mint amennyit aztán kifizetnek.

A jogszabály – egyelőre biztosan – csak a 2022-2023-as adóévre vonatkozik. A kormány által extraprofit-adónak nevezett teher mértéke a következőképpen alakul: 2022-ben 10, 2023-ban 8 százalék lesz.

Alapját az adóévek nettó árbevétele jelenti majd.

A Mol sem úszta meg

Azt is lehetett már tudni Nagy Márton tájékoztatásaiból, hogy a Mol Nyrt. esetében abból eredeztetik az extraprofit-adó létjogosultságát, hogy az olajtársaság legnagyobb részt az orosz Uralt vásárolja, amely 30-35 dollárral olcsóbb volt az elmúlt hónapokban, mint a Brent. Viszont a Brent alapján állapítják meg a nagykereskedelmi árat, valamint a jövedéki adót is. 

Az árkülönbözet fényében most a jogszabály szerint a különadó alapja az Oroszországból származó kőolaj és a világpiaci ár különbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az orosz nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata lesz. A világpiaci árat a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzéseinek középértékeinek (amerikai dollár/hordóban vett) számtani átlaga alapján számítják majd ki.

A  beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető. A különadó mértéke 25 százalék lesz.

A megújuló energiás erőművek is sarcot kapnak

Az viszont már újdonság, hogy az áramtermelők egy nagy részét is megadóztatják. Lényegében kivételt csak a 0,5 MW termelőkapacitás alatti beépített erőművesek kapnak. De ebbe beleesnek a megújulók is, így például a napelemesek vagy kisebb szélturbinások.

A szöveg szerint a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelők, illetve még a METÁR-hoz tartozó szereplők is.

Az adóalapot a KÁT-hoz tartozóknál a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított, a  tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege jelenti. Míg a METÁR-nál az ottani átvételi árnál kell használni az előző egyenletet, annyi különbséggel, hogy a zöld prémium típusú támogatásra jogosultaknál a betáplált energiamennyiség szorzatával kell számolni.

Ezeknél a cégeknél a különadó mértéke 65 százalék.

Vaskosabban fog a ceruza a tranzakciós illetéknél

A már korábban létező tranzakciós illeték körén és mértékén is változtat a kormány. A befektetési vállalkozások, az árutőzsdei szolgáltatók, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, valamint a KELER Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után kell majd fizetni ezt a terhet.

A  tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Ha ez az érték külföldi pénznemben van, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint lesz.

Fizethetnek a légitársaságok is

Talán a légitársaságokat terhelő adónemről lehet úgy a legkevesebbet tudni, hogy Nagy Márton miniszter korábban jelezte, hogy ennek mértéke 10-15 euró lesz, és azokat a cégeket érintik majd, akik Budapestre közlekedtetnek rendszeres járatokat. Az is kiderült, hogy a földi szolgáltatók (ground crew-k) is a hatálya alá tartozhatnak. 

Most utóbbi állítás biztossá vált: a légi személyszállítási tevékenységgel foglalkozók és a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetek fizethetik az itt lévő adót.

A hozzájárulás alapja itt viszont egészen érdekes: mind a légitársaságok, mind a földi személyzet esetében belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve. De még az úticélok szerint is eltér az adó mértéke, ha valaki az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a  Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, az Egyesült Királyság, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területére utazik, akkor utasonként 3900 forintot kell fizetni. 

Ha más útic élra megy, akkor repülő utasonként 9750 forint a pluszteher.

Hozzányúlnak a gépjárműadóhoz is

Idén július 1. és december 31. között megváltozik a cégautóadó havi mértéke is: személygépkocsinként a jármű kilowattban meghatározott és környezetvédelmi osztályjelzése alapján kell megfizetni. A következő táblázat szerint:

A cégautóadó mértéke (forintban)
Teljesítmény (kwh)„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén „6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén „5”; 14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
0-5030 500 16 000 14 000
51-9041 000 20 000 16 000
91-12061 000 41 000 20 000
121-81 00061 00041 000

 

A gyógyszercégek is komoly sarccal számolhatnak

A 2022-ben és 2023-ban a  gyógyszer forgalombahozatali engedélyek jogosultjai lesznek alanyai a szektor különadójának. Ha nem végeznek belföldön forgalmazási tevékenységet, a forgalmazóval kötött és az  állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a  forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót a gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere – kivéve az anyatej-helyettesítőket és -kiegészítőket – a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányosan adóztatják majd meg.

A termelői  ár/fogyasztói  ár képlet alapján a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a  0 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli majd a gyógyszerészeti cégeket.

A távhőszolgáltatás alá kerültek a bioetanol-gyártók

A legérdekesebb részletszabály talán az egész adócsomagban, hogy a kormány a bioetanol-gyártókra is adót vet ki. A Közlönyben megjelent rendeletben annyiban cizellálják a képet, hogy feldolgozóipari gyártónak nevezik őket, és bevonják ezeket a cégeket is az energiaellátók jövedelemadójának alanyai közé.

De a kategóriában bekerülték meg a keményítők és keményítőtermékek, valamint a napraforgóolaj gyártók is. 

Az eredeti jogszabály alapján a jövedelemadó alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény. Az adómértéket itt nem változtatták, az a pozitív adóalap 31 százaléka maradt. 

A filmes statiszták és az idénymunkások után is fizetni kell

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénytől eltérően most különadó terheli majd a filmipari statisztákat is, a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka. A filmipari statiszta tevékenységből származó napi nettó jövedelem nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke viszont nő a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka.

Az alkalmi munkák esetében viszont még több, a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka lesz az adóteher.

Másra is jutott még figyelem

Bár pár éve még a NETA-kivezetését tervezték, a népegészségügyi termékadó most még ki is bővül. Felkerülnek a listára olyan tételek, mint a szörp, de egy sor más előrecsomagolt termékre is kiterjed majd.

A Magyarországon működő elektronikus hírközlési cégek, távközlési társaságok pótadót kell, hogy fizessenek majd július 1-től, de az egész évre vonatkozóan. 

A távközlési pótadó mértéke a bekezdés szerinti adóalap

  • 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
  • 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

Ráadásul az adó leányvállalatokra és kapcsolt vállalkozásokra is kiterjed a legtöbb esetben.

Biztosítási díj után kell majd fizetni

A biztosítási adót is átalakítja a kormány, amelynél a pótadónál az -alap és a teher mértéke a következőképpen változik meg 2022-ben.

A személyi biztosításokra is vonatkoztatnak adóalaprészt, valamint az egyéb biztosítási szolgáltatásokra is. Előbbi esetében a biztosítási díj

  • 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
  • 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
  • 18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint

Az egyéb biztosítási tevékenységeknél a díj:

  • 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,
  • 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
  • 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.

2023-ban viszont csökkennek a terhei a szektor cégeinek.

Ezt fűzte a kormány a különadókhoz

„A kormány döntött az extraprofit-különadók kivetésének szabályairól. Mint az már ismert, az elhúzódó háborús helyzet miatt a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelybe azoknak a szektoroknak kell különadót fizetni, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban. Az alapok célja, hogy a továbbiakban is megvédjük a magyar lakosságot a drasztikusan emelkedő energiaáraktól, és az ország biztonságának megerősítéséhez folytassuk a haderőfejlesztést” – írta közleményében a kormány a különadókról.
A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott MOL-nak kell fizetni .A rezsivédelmi és honvédelmi alap bevételéhez hozzájárulnak egyéb költségvetései bevételek is: emelkedik az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója, a cégautó adó, emelkedik a bányajáradék, egyes nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója, emelkedik a népegészségügyi termékadó (pl. energiaitalok, sós snackek esetén), és egyes alkalmi munkák utáni adók – tették hozzá.

A sör és a gázmeghajtású autó is ráfarag

A törvényből kiolvasható, hogy a jövedéki adónál is komolyan belenyúl a rendszerbe a kormány: az adó mértéke az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén már 14 685 forint/ezer kilogrammra nő. A földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 forint/nm3, egyébként 0,3492 forint/kWh lesz a teher mértéke.

Az e-autó töltésre használt villamos energiára 358,50 forint/megawattóra lesz a jövedéki adó. 

A  fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 forint/ezer kilogrammot kell fizetni az államnak július 1-től, a szén esetében pedig 2905 forint/ezer kilogrammos lesz a tarifa.

A jövedéki adó megemelése eléri a kisüzemi söröket is, ezeknél a főzdében előállított sörnél 900 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok lesz a fizetendő teher. A nagy sörgyárak ennek a dupláját, 1800 forintot fizethetnek majd.

A legérdekesebb ennél a tételsornál, hogy a kormány a bérpárlatokat - lényegében a pálinkát – is megsarcolja: a jövedéki adó 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz mértékre változik.

A kiskereskedelmi adó hasonlít a vártra

Az új szabályok szerint a 100 milliárd forint feletti bevételnél az eddigi 2,7 százalékos elvonás 4,1 százalékra emelkedik. A 30-100 milliárd forintos sávra 1 százalékos adókulcs vonatkozik mostantól, szemben a korábbi 0,4 százalékkal. Az 500 millió és 30 milliárdos tartományban marad a jelenlegi 0,1 százalékos terhelés, illetve ez alatt a nulla százalék.

Érdekesebb, hogy 2023-tól hogyan változnak a szintek:

  • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.