A Magyar Posta tavaly októberben jelentette be, hogy ideiglenesen szünetelteti 210 településen 366 postahivatal működését a háború és a szankciók okozta válság, valamint az energiaárak radikális megemelkedése miatt. A Magyar Posta október elején hozta nyilvánosságra, hogy melyik budapesti hivatalokat zárja be. 

A fővárosban október 8-tól 35 jellemzően alacsony forgalmú postát zártak be. Azóta a Magyar Posta Zrt. az önkormányzatokkal kötött megállapodások alapján 32 településen 45 posta szüneteltetését feloldotta, az érintett postahelyek január 2-án újranyitottak.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert kérdezte Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíciótól, hogy áll a meghirdetett csoportos létszámleépítés. Az ellenzéki politikus a 24.hu szerint azt a kérdést tette fel, hogy eddig a cég hány embert bocsátott el a munkahelyéről, és milyen ütemben tervezik lebonyolítani a csoportos létszámleépítést.

Felülvizsgálták a létszámleépítés döntését

Fónagy János, a miniszter államtitkára írásban azt válaszolta, hogy a Magyar Posta Zrt. tavaly november 8-án kinevezett menedzsmentje a csoportos létszámcsökkentés szükségességét felülvizsgálta, és azt a korábban bejelentett szándékkal ellentétben a tervezett formájában nem kívánja végrehajtrani. Erről az Üzemi Tanácsot már tájékoztatták.

Fónagy János arról nem írt, hogy hány embert küldtek már el, de jelezte, a cég vezetői ismét fellülvizsgálják az irányítási-szolgáltatási szervezetek tekintetében a hatékonyságjavítási lehetőségeket és később döntenek a szükséges intézkedésekről.

Nagy Márton novemberben Balczó Barnabást jelölte ki a Magyar Posta új elnök-vezérigazgatójának, aki azelőtt a Miniszterelnökségen dolgozott, 2016 óta a társaság felügyelőbizottsági elnöke, és az MFB Invest vezérigazgatója volt. A gazdaságfejlesztési miniszter azt jelölte ki számára feladatul, hogy tegye fenntarthatóvá, és teljesen újítsa meg a társaság belső működését.