Magyarország GDP-je 2013 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent, míg az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal nőtt - adta hírül az előzetessel egyező második becslését a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH visszamenőleg módosított a tavalyi negyedéves adatokon, így például a harmadik negyedéves visszaesést stagnálásra javította (azaz tavaly csak első félévben volt recesszió). A negyedéves adat megfelel a várakozásoknak, az éves mutató viszont jobb lett a Napi Gazdaság konszenzusánál, amely 1,2 százalékos csökkenést jósolt.

Az agrárium húzott, az ipar nem

Az első negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 12,3 százalékkal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 3,2, ezen belül a feldolgozóipar 2,5 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai termékek gyártásánál volt a legnagyobb a visszaesés, melyet elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártásban. Az építőipar teljesítménye 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett.

A szolgáltatások mínuszban

A KSH számításai szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,1 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye mérséklődött, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágé nőtt. A szállítás, raktározás teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt, elsősorban a bázishatás miatt. Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke stagnált.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent. A vállalati és a lakossági hitelezésben ez a negyedév sem hozott változást, a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem emelkedett. A biztosítás hozzáadott értékének visszaesését mind az élet-, mind a nem-életbiztosítási szerződések számának folytatódó csökkenése okozta. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 4 százalékkal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5 százalékkal csökkent. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 0,6 százalékkal nőtt.

Miért költenének a háztartások?

A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 2013 első negyedévében 1,2 százalékkal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A nagy kiadási csoportok közül a közlekedés és az egyéb szolgáltatások esetén csökkent a volumen, míg az élelmiszereknél és a lakásszolgáltatásoknál stagnált. A kisebb súlyú kiadás közül a hírközlés és a szabadidő, kultúra esetén nőtt a volumen. A magyarok külföldi fogyasztása jobban csökkent, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,6 százalékkal, míg a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal visszaesett január-márciusban. Így a végső fogyasztás 1,4 százalékkal csökkent idén.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése - a korábbi negyedévihez hasonló ütemű - 5,6 százalékos volt. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. A feldolgozóipar beruházásai - több mint két és fél emelkedés után - jelentősen csökkentek. A járműgyártásban és a gyógyszeriparban jelentősen visszaestek a beruházások. Az ingatlanügyleteknél meredek esés, míg a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás ágban kisebb mértékű visszaesés volt. Jelentős növekedés mutatkozott viszont a víz- és hulladékgazdálkodás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén.