Veszélyessé, illetve egészségtelenné vált a levegő minősége – írja az MTI, mi derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteken közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképének adataiból.

Egész konkrétan tizenegy településen veszélyes a levegő jelenleg az országban:

  • Dunaújvárosban;
  • Egerben;
  • Kazincbarcikán;
  • Kecskeméten;
  • Nyíregyházán;
  • Pécsen;
  • Putnokon;
  • Sajószentpéteren;
  • Százhalombattán;
  • Vácon;
  • és Várpalotán.

Az NNK szerint a veszélyes levegőminőség következményeként rövid távon akár légúti irritáció, köhögés, szemirritáció, könnyezés tapasztalható, súlyosbodhatnak a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők tünetei, nő a légúti fertőzések kialakulásának kockázata.

A hatóság ugyan nem minősítette veszélyesnek, egészségtelennek ítéli meg a levegőt pénteken közölt adatai alapján:

  • Budapesten;
  • Veszprémben;
  • Székesfehérváron;
  • Győrben;
  • Tatabányán;
  • Szegeden;
  • Tökölön;
  • Esztergomban;
  • Salgótarjánban;
  • Miskolcon;
  • és Debrecenben;

Az NNK azt javasolja, hogy az érzékeny lakosságcsoportba tartozók, köztük a gyermekek, a krónikus légúti, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, idősek, várandós kismamák lehetőleg minél kevesebb időt tartózkodjanak a szabadban az egészségtelen és veszélyes minősítésű településeken.

Az uniós polgárok patthelyzetbe kerültek a rossz levegő miatt

Az Európai Unió állampolgárai nem jogosultak kártérítésre az uniós tagállami kormányoktól, ha egészségükre káros hatással volt a túlzott légszennyezés – mondta ki csütörtökön az unió luxembourgi bírósága.

Az ügy apropója, hogy egy párizsi lakos 21 millió euró kártérítést követelt a francia államtól, mert állítása szerint a lakhelye környékén a növekvő légszennyezés károsította az egészségét. A felperes arra hivatkozott, hogy ezért a francia állam a felelős, mert nem alkalmazta a nitrogén-dioxid-koncentráció határértékét korlátozó, az unió egész területén érvényes szabályt.

Az ügyet tárgyaló közigazgatási testület az uniós bírósághoz fordult, hogy megállapítsa, milyen feltételek mellett követelhetnek magánszemélyek kártérítést az országoktól.

A jogerős határozat azt mondja ki, hogy a levegő minőségére vonatkozó előírásokat megállapító európai irányelvek kötelezik ugyan a tagállamokat, de nem ruháznak egyéni jogokat az egyes állampolgárokra.

Ez azt jelenti, hogy az uniós polgároknak nincs joguk kártérítést követelni az államoktól a rossz levegőminőség okozta egészségügyi károk miatt. A testület ítéletében hozzátette, az egyének számára így is lehetővé kell tenni, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróságokhoz fordulhassanak. A Politico beszámolója szerint a magánszemélyek perelhetik a tagállamokat, ha nem tartják be az uniós levegőminőségi normát, csak kártérítést nem kapnak érte.