Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A települések egyharmadában élőket hosszú távon is csak a közfoglalkoztatás menti meg az éhezéstől - idézi a Népszava Kóti Tibor, a Debreceni Egyetem kutatójának megállapítását. A gazdasági elemzők egy része és a kormány is arra számított, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság hatására legalább a hátrányos foglalkoztatási helyzetű térségekben ugrásszerűen megnő a közfoglalkoztatás szerepe, de nem így történt.

A közmunka területi összefüggéseit kutató Kóti Tibor vizsgálatai szerint lassú létszámemelkedés figyelhető meg. A létszám bővülése március óta hétezer főt tesz ki. (A legfrissebb októberi adatok szerint 95,3 ezren dolgoztak közmunkásként Magyarországon.) A pluszlétszám területi eloszlása igazodik a hagyományosan hátrányos helyzetű térségekhez.

A kutató jövőre is inkább stagnálásra számít és nem a közmunkások létszámának jelentős növekedésére. Számottevő csökkenést azonban nem vár, mert ahhoz hatékony képzési programok kellenének és térségi felzárkóztatás. Úgy látja, a máltaiak vezetésével szerveződő, jelenlétre építő komplex fejlesztési megoldások hozhatnak eredményt, de ezek hatása nagyon lassan érződik majd.

A közfoglalkoztatás eredeti célja az volt, hogy minél hamarabb kivezessék a munka nélkül maradtakat az elsődleges munkaerőpiacra, de ma már az a fő kérdés, hogy attól a majdnem százezer embertől, aki így dolgozik, egyáltalán elvárható-e, hogy piaci munkát végezzen. Koruk, a térség adottságai és alacsony képzettségük miatt a többség nem alkalmas erre, de ennél is nagyobb baj, hogy kis javulás után megint egyre több fiatal ragad bent a közmunkában.