Hatósági áras tankolás és élelmiszerek ide vagy oda, a magyar lakosságot már a fogyasztás csökkentésére ösztönzi az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a pénzromlás mértéke májusban 10,7 százalékra gyorsult éves szinten.

Az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9 az idényáras zöldségeké és gyümölcsöké (például burgonya, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8 százalékkal drágább, mint volt tavaly májusban. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7 százalékkal nőttek, melyből az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a ruházkodási cikkek 1,1 százalékkal kerülnek többe.

Kevesebb élelmiszert és ruhát vásárolunk

Mindez pedig már meglátszik a magyarok fogyasztási szokásain is: a Napi.hu és a Pulzus Kutató a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérése szerint a lakosság mindössze alig 13 százaléka nem spórol sem az élelmiszereken, a ruházkodási cikkeken, a tartós fogyasztási termékeken, az üzemanyagokon vagy más dolgok megvételénél.

A hazai fogyasztók több mint fele, 58 százalék válaszolta azt, hogy kevesebbet vásárol ruházkodási termékeket (ez egyébként már korábban is így lehetett, mert tavaly a legtöbb bolt ezen szegmensnél szűnt meg), tehát itt spórolnak a legtöbben. A második leginkább lefaragott kiadások a tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohánytermékek, amelyről egyaránt 38-38 százalékban mondanak le teljesen vagy részben. Alig valamivel kevesebben, 34 százaléknyian viszont már az élelmiszerekből is kevesebbet vásárolnak.

A 480 forintos literenkénti hatósági áras tankolási költség sem véd meg mindenkit a drágulástól: összesen 27 százaléknyian itt is visszafogták a fogyasztásukat. Míg 26 százaléknyi magyar valamilyen más termékről mondott le saját bevallása szerint. Nagyon kevesen vannak azok, akik nem válaszoltak, vagy nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy a magas infláció miatt milyen termékekből próbálnak a korábbinál kevesebbet vásárolni, alig 5 százalék volt passzív a felmérésnél.

 

Nagyon nagyok a különbségek a férfiak és a nők között a lemondásokat tekintve – ezt részben magyarázza, hogy felmérések szerint tízből nyolc háztartásban a nők döntenek a háztartási bevásárlásokról, valamint az is, hogy eltérő preferencia szerint élnek, mint a férfiak –, de az látszik, hogy 38-38 százalékban spórol mindként nem a tartós fogyasztási cikkeken, míg 26-26 százalék az egyéb termékeken. A nők leginkább a ruházati kiadásokat fogják vissza, 63 százalékuk állítja, hogy kevesebbet próbál vásárolni ilyen termékekből. A férfiaknál itt csak 51 százalék a lemondók aránya, de közülük jóval többen költenek kevesebbet alkoholra és dohányzásra (45 százalék a 32 százalékkal szemben).

Markáns különbség látszik még az élelmiszereknél: itt a nők 39 százaléka állítja, hogy kevesebbet költ a korábbinál, míg a másik nemnél csak 27 százalékos a visszavétel. A tankolásnál viszont a férfiak spórolnak jobban, 30 százalékuk inkább spórol, míg a nőknél csak 24 százalék. 

 

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét."Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A nyugdíjasok költenek a legkevésbé ruhákra

Korosztályok szerint felosztva a magyar felnőtt lakosságot az látszik, hogy a 18-39 évesek kevésbé kezdtek spórolni a magas infláció miatt legyen szó bármilyen termékről. Közülük a leginkább a ruházkodásnál igyekeznek kevesebbet költeni (51 százalék). A fiatalok spórolnak a legkevésbé a tartós fogyasztási cikkeken is: alig 23 százalékuk tesz így saját bevallása szerint, miközben a 40-59 éveseknél ez majdnem kétszer annyi emberre igaz (42 százalék), az idősebbeknél pedig 51 százalék.

A nyugdíjas (vagy ahhoz közeli) korosztály is leginkább a ruházkodásnál próbálja megfogni a kiadásait, 63 százalékuk tesz így. Az élelmiszerekre 37 százalékuk költ kevesebbet, alkoholra és dohánytermékekre csak 34 százalékuk. Közülük csak 30 százalék tankol kevesebbet, az egyéb termékeknél is 29 százalék körüli a lemondók aránya. A középkorúaknál 59 százalék fogta vissza az öltözködését, míg élelmiszerekre 34 százalékuk fordít kevesebbet. 

A diplomások spórolnak a legjobban az infláció miatt

Iskolai végzettség szerint nézve a magyar népességet az látszik, hogy a felsőfokú képesítéssel bírók spórolnak a leginkább a legtöbb termékkategóriánál: a szeszes italok, dohány- és egyéb termékek kivételével ők fogták vissza a leginkább magukat. Az élelmiszerekből (37 százalék), a ruházati cikkekből (65 százalék), tartós fogyasztási termékekből (46 százalék) vásárol kevesebbet az infláció miatt saját bevallása szerint. Üzemanyagokra 29 százalékuk fordít kevesebbet.

Az alapfokú végzettségűeknél is a ruházkodás (53 százalék), illetve a tartós fogyasztási cikkek beszerzése (46 százalék) az a terület, ahol leginkább lemondásra kényszerülnek. A középfokú végzettséggel bírók azok, akik az alkoholnál és a dohányzásnál próbálják megfogni a költéseiket: 39 százalékuk spórol ezeken. Minden csoport közül messze ők költenek a legnagyobb arányban kevesebbet az egyéb termékek megvásárlására, 31 százalékuk állítja ezt, míg a másik két csoportnál 23-24 százalék válaszolt így.

A nagyobb városokban alkoholt, a fővárosban élelmiszert vesznek kevesebben

Nincsenek viszont igazán markáns különbségek, ha lakóhely szerint vizsgáljuk a magyar lakosságot: 56-59 százalékkal a ruházkodási termékekből próbálnak kevesebbet vásárolni mind a falusiak, a városiak, a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban élők. Az élelmiszereknél valamivel nagyobb a szórás: 31-37 százalék közötti a lemondók aránya valamennyi csoportnál. Látványosabb eltérés a szeszesitalok/dohánytermékek kategóriánál van: a községek lakói és a fővárosiak csak 31-32 százalék vásárol ezekből visszafogottabban, míg a másik két kategóriánál 42-43 százalék a spórolók aránya.