A moszkvai székhelyű, multilaterális Nemzetközi Beruházási Bank fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. A pénzintézetet 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította.

A mostani bejelentés szerint a bank tevékenysége az utóbbi két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult. Új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az új alapokra helyezett NBB céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevág a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, illeszkedik a "keleti nyitás" politikájához - fogalmazott az NGM.

Mindezek nyomán Magyarország kezdeményezze tagságának megújítását az NBB-ben. Ennek részleteiről várhatóan az NBB Tanácsának 2014 novemberi szófiai ülésén döntenek. A honlapon szereplő adatok szerint a banknak jelenleg tagja Oroszország, Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Kuba, Vietnam és Mongólia. Magyarország és Lengyelország az 1998-1999-es orosz pénzügyi válság nyomán lépett ki. Még 2005-ben olyan orosz lapinformációk voltak, amelyek szerint a kilépés után Magyarországnak és Lengyelországnak legalább az alaptőkéhez való hozzájárulását vissza kellett volna kapnia, így a magyarok 15 millió, a lengyelek 30 millió euróra számíthattak. Oroszország állítólag azért akart elszámolni a két volt részvényessel, hogy formalizálhassa részesedésük újraelosztását és többségi ellenőrzése alá vonhassa a bankot.

A múlt dicső

A kétezres évek elejére eljelentéktelenedett az NBB a hetvenes években kifejezetten komoly hatalmi tényezőnek számított - mondta korábban egy lapinterjúban Botos Katalin közgazdász, egyetemi tanár, az egykori KGST pénzügyi folyamatainak szakértője. A szovjet vezetés 1971-ben határozta el, hogy az Európa nyugati felén működő Európai Fejlesztési Bank mintájára létrehozza a szocialista országok közös beruházási bankját. A magyar szakemberek akkoriban azt javasolták a bank vezetésének, hogy könnyűipari beruházásokkal foglalkozzon első körben, hazánknak ugyanis akkoriban éppen jól jött volna ehhez a friss tőke. A szovjet politikai irányvonal azonban mást diktált: a bank egyetlen feladata az volt, hogy hozzájáruljon az orenburgi gázvezeték megépítéséhez.

Újításként pedig az országok közötti elszámolások lebonyolítása érdekében megalkották a transzferábilis rubelt. Az orenburgi távvezeték fontos beruházásnak bizonyult, a transzferábilis rubel azonban nem vált életképessé. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmében továbbra is a barterüzlet, vagyis az áruért árut dominált. A KGST összeomlása után a transzferábilis kereskedelem végképp kiment a divatból. Botos szerint a hosszú évekig elhúzódó elszámolásokkal magyarázható, hogy Magarország sokáig tagja maradt a banknak.

Az alapítók kvótái (transzferábilis rubel)
Bolgár Népköztársaság85,1 millió
Magyar Népköztársaság83,7 millió
Német Demokratikus Köztársaság176,1 millió
Mongol Népköztársaság4,5 millió
Lengyel Népköztársaság121,4 millió
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége399,3 millió
Csehszlovák Szocialista Köztársaság129,9 millió
Forrás: 1971. évi 7. törvényerejű rendelet