A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az IMF-delegáció megegyezés nélküli távozása nem példa nélküli taktikai húzás, ráadásul a Valutaalap az asztalbontást követően jelezte, hogy kész a vitás kérdésekről tovább tárgyalni. Ennek alapvető feltétele, hogy az Orbán-kabinet elkötelezze magát a szükséges fiskális szigor mellett, elsősorban 2011-ben.

A Napinak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő források szerint ennek ellenére kevéssé valószínű, hogy a hatodik, eredetileg júniusra tervezett hitel-felülvizsgálat sikerrel zárul, így nem várható, hogy - a korábbi terveknek megfelelően - a kormány két hónappal meghosszabbítja az érvényes IMF-megállapodást. A Valutaalap távozása óta ugyan több kormánytag is hangsúlyozta az együttműködés fontosságát (korábban a hetedik felülvizsgálat tervezett időpontja szeptember 16. volt), ám a kormányfő kommunikációja alapján a megegyezésre egyre kisebb az esély.

Bár Orbán ígéri az idei 3,8 százalékos deficit tartását, a fiskális vállalások azonban itt nem érhetnek véget, ugyanis Magyarország korábban elkötelezte magát amellett, hogy az áht hiányát 2011-ben 3 százalék alá szorítja vissza. Márpedig az IMF-források éppen arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre sem az idei, sem a jövő évi deficitcél teljesülése nem biztos.

A Valutaalap 2010-ben további 0,3 százalékpontos kiigazítást tart szükségesnek a korábban tervezettnél némiképp alacsonyabb bevételek miatt, jövőre pedig, főként az egyszeri intézkedések múló hatására hivatkozva, még nagyobb eltérést feltételez. A Napi értesülései szerint az IMF úgy kalkulál, amennyiben a kormány beváltja szavazóinak tett ígéretét, és tartózkodik a megszorításoktól, úgy 2011-ben (a gazdaság 2,6 százalékos bővülése esetén) akár 4,5 százalék feletti GDP-arányos hiánnyal is szembesülhet.

Ez pedig vállalhatatlan - nemcsak Washington vagy Brüsszel, de az államadósságot finanszírozó befektetők szemében is. A két fő hitelező a Bajnai-kabinet által aláírt szándéknyilatkozatra hivatkozva a szerkezeti átalakítások folytatását kéri a kormánytól. A választók kétharmados felhatalmazásával rendelkező Orbán-kormány viszont a kellő politikai akarat hiányára hivatkozva elzárkózik ezektől. A miniszterelnök felrója az IMF-nek, hogy túllép hatáskörén, amikor a részleteket követeli, ám nem meggyőző a piacok számára az, amikor a reformterveivel kapcsolatban hallgatásba burkolózik.

Erről tanúskodnak nemcsak a forint elszállását prognosztizáló elemzések, de a nemzetközi hitelminősítők figyelmeztetései is. Bár hallgatással lehetett választást nyerni, a piacok elkótyavetyélt bizalmának visszaszerzéséhez ez kevésnek bizonyulhat - vélik elemzők. Amennyiben Orbánnak igaza van, s "lesznek még leminősítések", úgy Magyarországnak igenis elkelne egy, az IMF-fel kötött kiegészítő megállapodás.

Erre pedig még a jelenlegi hitelszerződés sikertelen felülvizsgálatát követően is van esély, "mindössze" egy jó tervre lenne szükség. A kabinet elmúlt hatvan napjából azonban épp ez a tervezettség hiányzik. A tárgyalásokat végigkísérő, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint "a kormánynak vagy nincs reformterve, vagy nagyon jól titkolja azt. Márpedig Magyarország jövője érdekében áldásos volna, ha Orbán bebizonyítaná: arroganciája ezúttal megalapozott volt".