Az EBRD 1992 óta 99 alapon keresztül 2,3 milliárd eurót fektetett be a Kelet- és Délkelet-Európai, illetve a FÁK országok

magántőke-piacán, a 851 ilyen invesztícióból 537-et már le is zárt - hangzott el a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, a Nemzetközi Bankárképző Központ és az európai magántőke-szövetség, az EVCA közös befektetői fórumán. A 2005 végi statisztikák szerint e befektetések megtérülése átlagosan közel kétszeres volt, ám a teljesen realizált befektetéseknél ez a szám megközelítette a 2,5-et.

A kelet- és délkelet-európai régióban 2002 volt az első olyan esztendő, amikor a befektetett tőke nagysága felülmúlta az összegyűjtött tőke összegét. A 2005-ös év más szempontból volt kiemelkedő: négyszeres megtérülést jegyzett fel az EBRD statisztikája a régióban, vagyis a mintegy 80 millió dollárnyi befektetéssel szemben közel 320 millió dollár befolyó összeg állt. Az elmúlt év sem sikerült rosszul, akkor 110 millió dollár körüli összeg volt a mérleg egyik, közel 180 millió dollár a másik serpenyőjében.

Henry Potter, az EBRD szenior bankára szerint a térség magántőke-befektetéseinek kockázatai lényegében importált rizikók, azaz nem az egyes országok belső bajai jelentik a veszélyt az invesztíciókra, hanem az olyan külső hatások, mint néhány évvel ezelőtt a Nasdaq zuhanása.


A régióban az EBRD korábban - 1992-2004 között - főként a fogyasztói és kiskereskedelmi szektorba, valamint a távközlésbe invesztált, mára viszont megnőtt a jelentősége a termelő vállalatokba történő befektetéseknek. Mindemellett változott az is, milyen típusú befektetéseket eszközöl az EBRD: a fejlesztési célú beszállások helyett immár a kivásárlások kerültek túlsúlyba, ami egyben azt is jelenti, hogy nagyobb múltú cégekbe invesztál a bank.


A kiszállásnál, azaz a hozam realizálásánál a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobban a szakmai befektetőnek történő értékesítés, valamint a tőzsdei bevezetés hoz a konyhára, míg a legkevésbé az fizet, ha a menedzsment vásárolja meg a céget.

Az EBRD szempontjából - a hozamokat nézve - Magyarország nem tekinthető sikersztorinak, hiszen itt a befektetett mintegy 200 millió dollár után nem egészen 100 millió lett a nyereség, szemben az aranybányának tűnő Romániával, ahol 220 millió dollár körüli befektetésre közel 600 millió dollár eredmény jutott. A cseh- és szlovák piacon is jobban teljesített az EBRD, mint itthon, ott a romániaihoz hasonló befektetés 380 millió dollár körüli nyereséget hozott. Henry Potter mindezzel kapcsolatban megjegyezte: lehet, hogy Magyarország esetében nem a megfelelő alapokat választotta az EBRD.