Magyarország gazdasági növekedése negatív marad 2010-ben is, 0,5 százalékos visszaeséssel, míg régiós szinten Csehország stagnálásra (0,3 százalékos növekedésre), Lengyelország pedig ismételt felülteljesítésre (2 százalékos bővülésre) számíthat - vélik a Calyon Bank elemzői.

A változatos teljesítmény ellenére homogén kockázatokkal néz szembe a térség. A globális fellendülés és az export szempontjából fontos németországi kereslet a vártnál gyengébben alakul. Az erőteljesebb befektetői kockázatéhség nyomán túlzottan felértékelődő devizák pedig a versenyképességet ássák alá az elemzés szerint.

A harmadik kockázati tényező a politikai helyzetből adódik: a parlamenti választások növelhetik a döntéshozók fiskális konszolidációval kapcsolatos képessége és céljai feletti kétségeket.

A régió kilátásait az "ennél már csak jobb lehet" kifejezéssel jellemezhetjük a legegyszerűbben - fogalmaznak az elemzők.

A jó hírt az jelenti, hogy az export növekedése beindulni látszik, azonban az eurózónától és különösen Németországtól való túlzott függés továbbra is problémákat szülhet - a Calyon ugyanis a G20-gazdaságok közül alulteljesítést prognosztizál az eurórégió szempontjából.

A nyugat-európai gazdaságok többsége kormányzati mentőövek révén indult növekedésnek, így az is kérdéses, hogy ezek lezárására hogyan reagálnak a piacok. Amennyiben a gazdaságélénkítő csomagok érvényben maradnak és a globális növekedés sem torpan meg 2010-ben, a befektetői kockázatvállalási hajlandóság erősödése tőkebeáramlást eredményezhet a régióba. Ez a hitelállomány csökkenése helyett azonban a tovább erősödő devizákban és tőzsdeindexben mutatkozik majd meg.

A Calyon szerint a varsói, prágai és budapesti döntéshozóknak éppen az árfolyamok miatt kellene leginkább aggódniuk, azt azonban kétségesnek nevezik, hogy bármilyen hathatós beavatkozásra módjuk lenne a kormányoknak.

A további magyar kamatvágások, illetve a legalábbis alacsony szinten tartott cseh ráta csökkentheti a helyi fizetőeszközökre gyakorolt nyomást. Mindaddig, amíg túlzottan - a jövő év során 20-25 százalékkal - meg nem erősödnek e devizák, az árfolyamok fellendülésre gyakorolt hatása a sokak által gondoltnál jelentéktelenebb lesz.

A biztosnak látszó tavaszi választási eredményekkel szemben a fiskális kilátások homályosak Magyarországon. A IMF által megkövetelt, idén 3,8 és jövőre 3,9 százalékos GDP-arányos deficitet valószínűleg nem lesz tartható, a Fidesz korábban azt is felvetette, hogy elérheti a 7,5 százalékot. A Calyon szerint ez a becslés túlzó, a valóságban az új kormány mozgásterét ugyanazon korlátok szabják majd meg, mint amelyek a jelenlegiét. Az említett prognózis inkább a választások előtti retorika része - vélik az elemzők.

A Magyarországgal kapcsolatos kockázatok a túlzottan agresszív kamatvágások elkerülésére ösztönzik az MNB-t. A dubaji események és Görögország leminősítése 265-ről 275-re vitték a forint-euró árfolyamot, további rossz hírek esetén pedig megnyílhat az út a 280-as szinthez - azonban a 2009 első negyedében tapasztalt 300 fölötti pánikszint kialakulására jelenleg nem lát esélyt a Calyon. Mindenesetre a magyar fizetőeszköz sebezhetőségének ismételt felmerülése komoly feladatokat adhat az MNB-nek az elkövetkező hónapokban - fogalmaznak.

Várakozásaik szerint a jövő évben a kockázatról a növekedésre és kamatszint-különbségekre helyeződik majd át a piacokat hajtó tényezők hangsúlya - ebből adódóan Magyarország a térségben a növekedés szempontjából vesztes, míg a kamat oldalán nyertes lehet. Ráadásul a cseh és lengyel hiánycélnál jelentősen alacsonyabbat követel meg az országtól a valutaalap is. Emellett azonban a magyar adósságráta magasabb a másik két országénál: ennek a 60 százalékos maastrichti kritérium alá csökkentése pedig azzal fog járni, hogy a kormányzati kiadások nemcsak jövőre, hanem a következő jó néhány évben nem fognak hozzájárulni a növekedéshez.
QP | Quality Placement