Májusban a fogyasztói árak 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - tette közzé legfrissebb adatait kedd reggel a KSH. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 5,6 százalékos árindexet jósolt májusra, és az egész éves átlagot is ide lőtték be az elemzők.

A KSH jelentéséből kiderül, hogy egy hónap alatt csökkent az üzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek ára, míg az élelmiszereknél kismértékű árnövekedés történt.

Egy hónap alatt - 2012 áprilishoz viszonyítva - a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 5,1 százalékos áremelkedésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent - derül ki a statisztikai hivatal jelentéséből.

A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia esetében szintén áremelkedés volt megfigyelhető (0,6 százalék és 0,1 százalék). Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek körében (1,4 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,3 százalék, a szolgáltatásokért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal ezelőtt.

12 hónap alatt, 2011 májushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,1 százalékkal emelkedtek. Szintén átlag felett, 7,7 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 14,4 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag feletti 6,9 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 14,0 százalékkal, a távfűtés 10,5 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 3,8 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 6,9, a csatornadíj 5,3 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,0 százalék), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. májushoz képest.

Elemzők szerint a következő hónapokban 5,5-5,7százalék körül alakulhat az infláció. A közelmúltban bejelentett új adók hatására szeptemberre akár a 6 százalék közelébe is emelkedhet a drágulás üteme, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt év végére 5 százalék közelébe történhet egy visszamérséklődés.

Bázishatások miatt (januári áfa emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az árindex.. Az elemzői konszenzus szerint az idei átlagos infláció 5,6 százalék, a jövő évi 3,7 százalék körül lehet, vagyis 12 hónapos időhorizonton továbbra sem látszik teljesülni a jegybanki 3 százalékos középtávú inflációs cél elérése.

Egyöntetű piaci vélemények szerint így az MNB csak akkor kezdheti meg a kamatcsökkentési ciklust, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat ára mérséklődik, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez.

 

Elemzők: a következő hónapokban még emelkedhet az infláció

Kedvezőnek értékelték a fogyasztói árak májusi alakulását az MTI-nek nyilatkozó banki elemzők, a következő hónapokban azonban még emelkedő árindexet várnak, elsősorban az adóintézkedések miatt.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta, elsősorban az üzemanyagárak májusi csökkenése miatt volt várható az előző havinál alacsonyabb infláció. A KSH adatai szerint a vártnál kedvezőbb lett a tartós fogyasztási cikkek árának 0,3 százalékos csökkenése is, ugyanakkor negatív meglepetést jelentett a szeszesitalok és dohányáruk árának folytatódó emelkedése. A Raiffeisen Bank elemzője az év hátralévő részében stabilan magas, 5,5 százalékos, vagy annál magasabb fogyasztói árindexekre számít. Előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2012-ben 5,5-5,6 százalék, jövőre pedig 4,5 százalék körül lehet. Török Zoltán megjegyezte azt is: a hamarosan publikálandó új inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) optimista várakozást kell megfogalmaznia ahhoz, hogy azt mondhassa, nem kell kamatot emelni.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szintén az üzemanyagárak csökkenését emelte ki, mivel főként ennek tudható be, hogy a májusi inflációs adat alacsonyabb lett a konszenzusnál. Hozzátette, hogy a többi összetevő áralakulása is kedvező volt, még az élelmiszerek árának növekedése is viszonylag alacsony maradt, de ezek a tételek megfeleltek a várakozásnak. A CIB Bank elemzője szintén arra számít, hogy a nyári, ősz eleji hónapokban a májusinál magasabb lesz az infláció, 6 százalék körüli értékek is lesznek, majd az év végére 5 százalék közelébe csökken a mutató. Az év közepi emelkedést egyrészt technikai okok, másrészt a telefonadó bevezetése indokolja. Jobbágy Sándor 2012-ben 5,6 százalék körüli éves inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a három százalékos inflációs cél fölött, 3,3 százalék körül lehet az átlagos érték. Megjegyezte, hogy a jövő évi várakozásban bizonytalanságot jelent a tranzakciós adó, amelynek egyelőre még nem ismert a végleges változata.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a viszonylag magas inflációt nagymértékben az adóváltozások okozzák, ezeket kiszűrve a drágulás csak 3,1 százalék lett volna. A szakértő arra számít, hogy a következő hónapokban 5,3-5,4 százalék körül alakulhat az infláció, amit az olajárak csökkenése kissé alacsonyabb pályán tarthat a korábbi várakozásoknál.
A közelmúltban bejelentett új adók növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet - közölte az elemző. Várakozásai szerint szeptemberre 5,5 százalék fölé emelkedhet az infláció, de elképzelhető, hogy a korábban várt 6 százalékot nem éri majd el. Bázishatások miatt a drágulás decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet. Suppan Gergely erre az évre átlagosan 5,4 százalékos inflációra számít, jövőre pedig 3,7 százalékosra. Továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél, ezért az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik - közölte az elemző.