A világon körülbelül hatmilliárd dolláros üzletág a mandulatermesztés. A termelés java azonban az Egyesült Államokra korlátozódik, hiszen az ültetvények 80 százaléka Kaliforniában van. Az USA tagállamainak mandulatermelése az elmúlt 25 évben 168 millió kilogrammról 1,4 milliárd kilogrammra emelkedett, az ebben az időszakban a mandulafákkal beültetett földterületek nagysága pedig 3,5-szörösére nőtt – írta meg korábban e témában az Euronews.

A mandula igazi superfoodnak számít, mert a belőle készült élelmiszerek - különösen a mandulatej - egyre népszerűbbek. A mandulamag ára azonban folyamatosan nő, mivel az előállítása is egyre költségesebb. Csupán a karácsonyt megelőző időszakban kerül valamivel kevesebbe, amikor slágertermék már csak az akkortájt hagyományos mandulás sütik miatt is. 

Kapcsolódó

Egyre nehezebb termelni

A mandula nagyon érzékeny növény, a zord időjárás különösen nagy kárt okozhat benne: az elhúzódó aszályok, a hirtelen jött fagyok, a lehűlések megtizedelhetik, szélsőséges esetben akár le is nullázhatják a termést. Márpedig az elmúlt öt évben többször is ilyen, illetve ehhez hasonló időjárást lehetett tapasztalni.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának előrejelzése szerint Kaliforniában a mandulatermés idén rekord méretű, akár 1,5 milliárd kilogramm is lehetett volna, ám júliusban a tárca már módosította ezt a becslést: az alacsony vízellátottság és a rekordhőség miatt 1,3 milliárd kilogrammra,.

Kaliforniai mandula egy magyarországi áruházlánc kínálatából.
Kaliforniai mandula egy magyarországi áruházlánc kínálatából.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Mivel nem tudnak vizet szerezni maguknak, egyes termelők abbahagyták a gyümölcsösök öntözését és hagyták kipusztulni a fákat. Mások viszont a mezőiket nem öntözték, hogy vizet takarítsanak meg mandulájuk számára.

Itthon biogazdaságokban is termelik

Birkás Balázs 83 éves biogazda. A zöldségek mellett mandulát is termeszt: 5 hektáron mintegy 2000 mandulafával gazdálkodik a Káli-medencében (Balaton-felvidék), a termékeit piacon árulja. Ő anno pályázati segítséggel telepített különböző tétényi fajtákat azért, hogy ne egyszerre teremjenek, és ne egyidőben kelljen leszüretelni a fákat. A Birkás család a mandula minden részét felhasználja: a termés mellett a zöldburkot komposztálják és trágyázásnál használják, a héjával pedig tüzelnek.

A Tudatosvásárló.hu cikke szerint a gazda a szakma rejtelmeit egy világkörüli útja során sajátította el. Ezen az úton ment el a kedve a vegyszeres gazdálkodástól. Kaliforniában ugyanis szkafanderben kellett dolgozni a kertekben, mert olyan vegyszerekkel kezelték a fákat a könnyebb szüretelés kedvéért, amitől lehullott a teljes lombkoronájuk. Ellenőrzött biogazdaságában ezzel szemben csak engedélyezett ökológiai szereket lehet használni. 

Probléma a klímaváltozás

A gazda említést tett a portálnak a klímaváltozás mandulatermesztésre gyakorolt negatív hatásairól is. A mandula nagyon érzékeny faj, nehezen viseli a szélsőséges időjárást – abból viszont az elmúlt években ahogyan Kaliforniának is, úgy Magyarországnak is kijutott, és a jövőben sem várható javulás. 

Az idén például a virágzó mandulafákra a lehűlés miatt nem érkeztek meg a méhek, nem volt, aki a virágokat beporozza, így a termés is elmaradt. Szerencsére a Birkás család megtartott valamennyit az előző egy-két évi termésből, hogy a legfontosabb vevőket ki tudták szolgálni. 

Hasonlóan problémákkal küzd Nagyházi Szilvia is, aki 3000 mandulafás gazda szintén a Káli-medencében. Ő is a Tudatosvásárló.hu-nak beszélt a klímaváltozás okozta problémákról. Jól látható példaként hozta fel, hogy az elmúlt 10 évben a környék mocsarai olyan aszályosak lettek, hogy ma már repedeznek.

Mandulafa
Mandulafa
Kép: MTI Fotó

Több új gombabetegség is megjelent az utóbbi időben, amivel sokszor még a tapasztaltabb gazdák sem tudnak mit kezdeni. A permetezések is egyre gyakoribbá váltak a mandulásban: amíg 50 éve elég volt egyszer-kétszer permetezni, az elmúlt években előfordult, hogy 14-16 alkalommal is szükséges volt egy-egy rezes lemosás, ami egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható. 

Keresik azonban a megoldást a kialakult helyzetre: ellenállóbb fajtákat próbálnak nemesíteni a gazdák. Nagyházi Szilvia sajnálatosnak tartja, hogy nagyobb kutatások már nincsenek ezen a területen, jó hír azonban, hogy mandulatermesztők egyéni kísérletei között akadnak igen ígéretesek.

Messze az áttörés

A világon nagyon kevés vidéken érzi jól magát a mandula, Magyarországon azonban szép számmal akadnak ilyen területek. A klímaváltozás azonban egyre jobban megnehezíti a gazdaságok munkáját. A magyar mandulatermesztők nem léptek ki a nemzetközi piacra és jellemzően a nagyobb üzletláncokban sincsenek jelen.

Ennek egyik oka, hogy a biogazdaságokban ingadozó hozam miatt a termelők nem tudják a fix mennyiséget évről évre garantálni, ezért a legtöbben magánembereknek adják el a termést. Másrészről a gazdaságok jelenlegi mérete mellett pusztán a jobb éves hozam sem lenne elegendő ahhoz, hogy a hazai piacot teljességgel lefedje és exportra is jusson a magyar mandulából. Így még biztosan marad egy jó ideig a kaliforniai mandula-dominancia a hazai áruházláncok polcain.

A mandula eredete Ázsiában keresendő. Hazánkban az 1400-as években már bizonyítottan termesztették a növényt, azonban a XIX. század végéig leginkább érdekességként vagy díszként szolgált. A világ szőlőültetvényeinek javát kipusztító filoxéravész után az 1800-as évek utolsó évtizedeiben Entz Ferenc javaslatára országszerte telepítettek mandulafákat az elpusztult szőlők helyére. A következő nagy csemetézési hullám a XX. század elejére esett, amikor a Balaton-felvidéken jelentek meg az ültetvények, aztán a II. világháború után ismét nagy mennyiségben ültették a fákat. Ekkor volt a legnagyobb a hazai állomány, mintegy 940.000 egyedet számlált, azonban ezzel a mennyiséggel az akkori gyümölcsöseinknek alig 1 százalékát tette ki. Ma ez az arány ennél is kevesebb, maximum 0,2 százalék. Napjainkban leginkább a Balaton-felvidéken, az Érd-Sasadi hátságon és a Mecsekben találkozhatunk mandulafákkal.