A deficit megugrásáért elsősorban a tb-alapok növekvő kiadása okolható: a 13. havi nyugdíj egy részének márciusra előrehozott kifizetése időközben megbolygatta az államháztartás havi lefutását. Ennek tudható be, hogy a korábban várt 52,6 milliárd forinttal szemben 134,7 milliárdra duzzad a harmadik hónap végére az alapok hiánya. A központi költségvetést az áfasoron éri veszteség, most mindössze 90 milliárd forint adóbevétellel számol a tárca, bő egy hónapja még ennél 52 milliárddal többet vártak az első három hónap végére. Azt azonban tagadják a PM-ben, hogy ennek köze lenne az uniós áfaellenőrzések leállításához és a visszatartott adó kifizetéséhez. A büdzsé háromhavi hiánya mindenesetre több mint 30 milliárd forinttal lesz rosszabb, mint amit az év elején gondoltak. Az államháztartás hiánya – a helyi önkormányzatok nélkül – a GDP 0,8 százaléka lesz az első negyedévben, szemben a tervezett 0,5 százalékkal. Idén összesen 1022,4 milliárd forint hiányt céloztak meg, az első negyedévben – ha bejön a PM megemelt prognózisa – ennek 40,7 százaléka már meglesz. Idén a GDP 4,6 százalékát kitevő pénzforgalmi deficitet várnak. A PM szerint egyelőre nincs szükség korrekcióra, bár Draskovics Tibor pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a biztonsági 100 milliárd forintos tartalékot esetleg 200 milliárd forintra bővítik.