Közös, meghatározó élményünk a világjárvány, az annak következményeként bevezetett lezárások és az a szemlélet-, illetve kultúraváltás, ami ezt követte. Ugyancsak uralja a közbeszédet és a mindennapjainkat a klímaváltozás miatt érzett szorongás, valamint az ezt lassítani célzó erőfeszítések. A harmadik nagy trend, ami leköti a figyelmünket és a jövőnket befolyásolja, az a zajos társadalmi mozgalmak felemelkedése és az ezek nyomán erősödő társadalmi polarizáció - mondta a szakértő a frissen publikált Trends 2022 című riportjának bemutatásakor.

Ez nem a 20-as évek

„A harsány 20-as évek” – így írtuk le azt az időszakot, amikor a múlt század húszas éveiben az emberek vadul vetették bele magukat a táncos mulatságokba. Salzman szerint ennek egyfajta negatív verziója várható az évtizedünkben. A mai elöregedő társadalmakban a járvány miatt elfojtott kereslet az egészségmegőrzést szolgáló termékek és az okosotthonok piacán fog lecsapódni. Ma sok minden arra ösztönöz bennünket, hogy maradjunk az otthonaink melegében és biztonságában, sőt, a járványügyi intézkedések ezt egyenesen elő is írták nekünk.

A képernyő egyfajta safe space-szé alakult át, hiszen egyre inkább ezen keresztül lépünk kapcsolatba egymással, de ez is tartja meg a biztonságos távolságot közöttünk.

- fogalmazott a szakértő.

Közben egyre többen végzik szintén otthonról a munkájukat, a diákok pedig lassan hozzászoknak a digitális oktatáshoz.

Lelassul az urbanizáció

Mindez azzal a következménnyel is jár, hogy megváltozik, lelassul az évszázados urbanizáció folyamata. Az embereknek nem szükséges ma már a városközpontokba utazniuk, hogy eljussanak a munkahelyeikre. Salzman szerint a jövő a 15 perces városoké, vagyis az olyan településeké, ahol a legszükségesebb szolgáltatások 15 percen belül gyalog vagy biciklivel elérhetők.

Kapcsolódó

A járványhelyzet arra is rávilágított, hogy akik jobb anyagi helyzetben vannak, illetve például megengedhetik maguknak, hogy otthonról dolgozzanak, jobb esélyekkel rendelkeznek az életben. Egyre nagyobb életminőségbeli különbség van azok között, akiknek a „frontvonalban” – a kórházakban, a gyárakban, az üzletekben – kell dolgozniuk, azokétól, akik az otthon nyújtotta biztonságból dolgozhatnak és vásárolhatnak.

Ez is szerepet játszhatott a nagyobb társadalmi egyenlőséget követelő mozgalmak felemelkedésében. Ezek néha radikális igényeket fogalmaznak meg, ahogy a rájuk adott reakciók is gyakran radikálisak. Mindennek következtében, legalábbis a felszínen, egy erőteljesebb társadalmi polarizációnak vagyunk a szemtanúi – hiszen a két ellentétes oldal hangadói uralják a sajtót és a közösségi médiát.

Ebben a közegben erőteljesen terjednek az olyan álhírek is, amelyek megkérdőjelezik a tudományba, a tudomány képviselőibe vetett bizalmunkat.

Salzman azonban úgy véli, hogy az emberek többsége tartózkodik a szélsőségektől és a józan közép felé húz. Ez viszont nem változtat azon a tényen, hogy nem ők tematizálják a közbeszédet, sőt, jelenleg ezt a középen álló többséget nem is képviseli senki.

A mentális egészségünk kerül előtérbe

Az elzárkózás, a személyes találkozások hiánya, a munkahely, illetve a megélhetés bizonytalansága és a társadalmi polarizáció megviseli az emberek pszichéjét. A hívószavaink mutatják, milyen változások mennek végbe a társadalmi lélektanban: a „társadalmi távolságtartás” például vélhetően még akkor is velünk marad, ha egyszer a járvány végleg lecseng.

Mindezek miatt a jövőben még erőteljesebb lesz az igény a mentális egészséget támogató programok iránt. Várhatóan egyre több, az okostelefonokon, illetve egyéb viselhető eszközökön futtatható applikáció jelenik majd meg, amely mind a mentális és fizikai egészség megőrzését segíti.

Marian Salzman helyzetelemzésének végkicsengése mégsem pesszimista: ésszerű, pragmatikus, a tudomány realitásaira támaszkodó megoldási javaslatokkal és a különbözőségeket elfogadva, közös erővel, az emberiség végül felül fog kerekedni ezen a kihívásokkal terhelt nehéz időszakon is.

Marian Salzman nemzetközileg elismert kommunikációs szakember, jövőkutató, író, az egyik legtöbbet díjazott női marketingvezető Észak-Amerikában. Jelenleg a Philip Morris International globális kommunikációjáért felelős alelnöke. Évente megjelenő Trend Reportjaiban rendszerint a következő év aktuális társadalmi és kulturális kérdéseit járja körbe. 2011 óta aprólékosan elemezte az oktatás jövőjét, a boomer-jelenséget és Ferenc pápa személyes brandingje mellett a klímaháborút vagy az étkezéssel kapcsolatos megváltozott szokásainkat is.

Marian Salzman (forrás: PMI)
Marian Salzman (forrás: PMI)