Felemás a kép mindennapi fizetéseknél. Bár a készpénzhasználatot háttérbe szorító bankkártyás, ezen belül is az érintéses vásárlások forgalma jelentősen nő. Közben továbbra is úszik a magyar gazdaság a készpénzben.

A jegybank már dolgozik azon a rendszeren, amely jelentős változást hozhat a fizetési magatartásban, ez az azonnali átutalási rendszer, amelynek a legfontosabb tulajdonsága, hogy a 10 millió forintnál alacsonyabb átutalások 5 másodpercen belül megérkeznek a címzetthez. A várhatóan alig több mint egy év múlva, 2019. július 1-jén elinduló rendszerről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss kiadványa árul el részleteket, ezekből válogattuk ki a fontosabbakat.

QP | Quality Placement

Versenytárs a bankkártyáknak? Nem feltétlenül

A nemzetközi példák alapján az azonnali átutalási rendszerek Angliában, Dániában vagy Svédországban kedvezően befolyásolták a pénzforgalom átalakulását. Jellemzően nem a kártyás fizetési forgalom került át az azonnali átutalási rendszerbe, hanem drága és kevésbé hatékony készpénzes fizetések száma csökkent.

Amikor élesben elindul az azonnali átutalási rendszer, akkor a számlaszám mellett elég lesz egy másodlagos azonosító, például a mobiltelefonszám, e-mail cím vagy az adószám is az utaláshoz.

Mire jó?

Az azonnali fizetési rendszer a következő tranzakcióknál kaphat főszerepet:

  • autóvásárlás
  • vásárlás boltokban
  • online fizetés és vásárlás
  • számlák (például rezsi) kifizetése
  • magánszemélyek közötti pénzküldés
  • szolgáltatások - például a szerelő - helyszíni kifizetése.

Állami kifizetéseknél is szerepe lehet

A példák alapján a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például újautó-vásárlásnál, ha rendelkezésre áll a pénz, akkor 5 másodpercen belül ki lehet fizetni elektronikus úton a pénzt, nem kell a nagy mennyiségű készpénzzel bajlódni. Az azonnali átutalási rendszer az állami juttatásoknál, például a nyugdíjak kifizetésénél is jelentős változásokat eredményezhet.

A rendszer "akár adófizetésnél, különböző szolgáltatási díjak teljesítésénél vagy a közműszolgáltatások kifizetésénél is megnyílhat a lehetőség a modern fizetési megoldások használatára". Bár a jegybanki anyag nem nevesíti, de a ma még készpénzben fizetett nyugdíjak esetében is kézenfekvő megoldás lehet az azonnali átutalás használata. A jegybanki anyag külön kitér arra, hogy a bankoknak is fontos szerepe lesz az azonnali átutalások elterjesztésében.

Százmilliárdos lehetőség

Az MNB szakértői szerint a mostani banki árazás nem segíti az elektronikus tranzakciók térnyerését, mert viszonylag magasak a tranzakciókhoz kötődő díjak különösen az átutalásoknál. Jellemző az értékarányos díjak alkalmazása, amely magyar sajátosság. Az európai gyakorlat jellemzően a csomagáras megoldásokra épül, nálunk ez kevésbé jellemző - írják a jegybanki szakértők.

A fizetési tranzakciók döntő része, 80-85 százaléka készpénz alapú, az 15-20 százalékot adó elektronikus tranzakciókból a bankszektor tagjai az MNB számítása szerint nettó 320 milliárd forint bevételre tesznek szert, ezzel pedig arra utalna, hogy jelentős bevételi forrást jelenthet számukra az elektronikus megoldások, emiatt érdekeltek a lesznek a bevezetésben.

Illetékprobléma

Miközben az azonnali átutalási rendszer kiépítése és várható elindítása, a kártyahasználat és a kártyás forgalom növekedése mindenképpen kedvező, de az államnak a szerepe sem elhanyagolható a pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Ez ugyanis a magas banki díjakban szerepet játszik.

A pénzügyi tranzakciós illeték nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaságban a készpénzállomány több mint 10 év alatt a két és félszeresére nőtt. Varga Mihály pénzügyminiszter még 2016-ban nemzetgazdasági miniszterként elismerte, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték is felelős a készpénzfelhalmozásért. Az illetékre vonatkozó szabályozás módosításáról eddig nem esett szó, sőt, a 2019-es költségvetést a pénzügyi tranzakciós illetéke 228 milliárd forinttal hizlalja az idei alig több mint 200 milliárd forint után.

Vannak, akik ragaszkodnak a készpénzhez

A lakosság egy része egyelőre nem kíváncsi a készpénzen kívül másra. Az MNB reprezentatív felmérése szerint ugyanis az emberek 39 százaléka egyértelműen a készpénzt preferálja.

Bár a készpénzkedvelők egy része hajlandó arra, hogy elektronikus útra terelje a fizetéseit, a válaszadók 28 százaléka azonban mereven elzárkózik a készpénzmentes életmódtól. Kérdés, hogy őket sikerül-e majd meggyőzni az elektronikus megoldások előnyeiről.