A helyes választ elsősorban a munkavédelmi szabályokban kell keresni. A kormány enyhítő intézkedései ellenére továbbra is irányadó marad az a szabály, hogy a munkáltató köteles gondoskodni a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről.

Az a körülmény tehát, hogy a továbbiakban nem kell maszkot hordani egy szabadidős tevékenység során, például étteremben, moziban, koncerteken, nem jelenti azt, hogy a munkahelyen is automatikusan elhagyhatjuk a maszkot - idézik az iroda közleményében Szűcs László szakértő ügyvédet.

A munkáltató mérlegelheti a kockázatokat

Ahhoz, hogy a munkáltató fel tudja mérni, mely munkakörök, munkavállalói csoportok esetében lehet indokolt a maszkhasználat elhagyása, a munkavállalók védettségi arányának felmérése szükséges. Vizsgálni kell továbbá azt, hogy az egyéb védőintézkedések - fertőtlenítők használata, jelenléti korlátozás, távolságtartás és egyebek - a járványügyi adatokkal együtt, elégségesek-e a védettséggel nem rendelkező dolgozók biztonságos munkavégzéséhez.

Ha a kockázatértékelés eredménye azt mutatja, hogy a fertőzés kockázata maszkhasználat nélkül is alacsony szinten tartható, úgy a munkáltató már megalapozottan hozhat olyan döntést, hogy nem kötelező a munkahelyen maszkot hordani” - magyarázza Zsédely Márta szakértő ügyvéd.

Ha a védettségi adatok megismerése szükséges a kockázatértékeléshez, akkor ezt, mint különleges adatot, előzetes tájékoztatás és megfelelő jogalap birtokában lehet kezelni.

Nem sérül az egyenlő bánásmód

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai hangsúlyozzák: ha a kockázatértékelés alapján egyes munkavállalói csoportoknál még mindig indokolt a maszkviselés, úgy – az új jogszabálytól függetlenül – továbbra is előírható a maszkhasználat. Ilyen előírás alkalmazható értelemszerűen az egészségügyi szektorban, de akár a vendéglátó vagy kulturális szektorban is, hiszen ezen munkakörök esetén a munkavállalók jelentős számú személlyel érintkezhetnek feladataik ellátása során.

A maszkhasználatra kötelezett munkavállalók ilyen esetekben az egyenlő bánásmód sérelmére nem hivatkozhatnak, mivel az adott intézkedésnek objektív és észszerű indoka van. Végső soron a munkáltató felelőssége, hogy minden olyan intézkedést bevezessen, amely az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakításához szükséges és indokolt.