- A jövő mindig sok változatban tárul elénk, és a mi döntéseinken múlik, hogy azokból melyik valósul meg. Minden múlt valamikor a jövő egyik változata volt. A közelmúlt a jelent, a korábbi múlt a közelmúltat hívta elő a sok változatból - írja a Magyar Nemzetben megjelenő cikksorozatának legújabbjában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Matolcsy ismét felrója, hogy hibás döntés volt a gazdaságpolitikát a korábbi, nemzetgazdasági koncepcióból a Pénzügyminisztériumhoz tenni, ami alapvetően egy adminisztratív intézmény. Ezzel együtt megjegyzi, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között semmifajta személyi ellentét nem volt 2013 és 2019 között, azóta is minden vita közgazdasági és szakmai természetű. A vitában a jegybank a fenntartható felzárkózást képviseli. Ez teszi lehetővé inflációs céljának tartós elérését, és ez biztosítja a pénzügyi stabilitást, mivel ezek a jegybank mandátumai. A pénzügyi tárca az éves költségvetési érdeket képviseli, mert ez a mandátuma.

Kapcsolódó

Matolcsy több hibát felró, amelyek kiküszöbölése az elmúlt években jóval nagyobb lökete adhatott volna a gazdasági felzárkózásnak.

  • Uniós fejlesztési pénzek felzárkózást célzó felhasználása: A költségvetés érdeke az uniós pénzek lehető legnagyobb arányú, gyors elköltése, mert az az adócentralizáció mértékében többletbevételt is jelent. Az ágazati tárcák részérdekkel rendelkeznek, ami a fenntartható felzárkózás érdekeivel vagy egybeesik, vagy nem. A gazdaságpolitikai centrum érdeke a lehető leghatékonyabb befektetés, a legnagyobb és legjobb szerkezetű növekedési hatással.
  • Kiszámítható és eredményes lakáspolitika: 2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent. Ez évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna.
  • Versenyképességi fordulat elindítása az évtized közepén: Az NGM a Széll Kálmán-tervekkel olyan strukturális reformokat indított el, amelyekkel az évtized legfontosabb szerkezeti átalakításainak 85 százalékát az évtized első harmadában sikerült végrehajtani. Ha nem áll le ez a reformpolitika, akkor elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv, és valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig.
  • Gyors digitális átmenet ment volna végbe: A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest.
  • Adatreform és az állami beruházások hatékonysági többlete: Az állami beruházások magas aránya miatt az itt elérhető többlet döntő fontossággal bír a teljes beruházási hatékonyság szempontjából. Különösen a 2020–2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.
  • A makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna a gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása: Elértük, sőt 85 százalék körüli értékkel meghaladtuk volna az 1936-ban mért átlagos nyugati és uniós fejlettségi értéket. Ebben az esetben az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakul, a devizában fennálló államadósság szintje 0–5 százalék körüli szintre süllyed, a termelékenységi többlet 10-15 százalékos, az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna.