Jócskán lejjebb vitte, jelenleg 0,3 és 2 százalék közé becsüli az idei várható növekedést a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be Matolcsy György, a jegybank havi rendes kamatdöntését követő sajtótájékoztatón.

Négy évig tartotta a jegybank az alapkamatot, ehhez képest most meglepetésszerűen 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Matolcsy szerint ezzel jelzést akartak adni a piacnak, a jegybankoknak, hogy továbbra is nagyon fontosnak tartják az alapkamatot, és van mozgástere a jegybanknak.

Kapcsolódó

Régióban mindenhol drámai vágások voltak, mi most közelebb kerültünk hozzájuk, hogy a magyar üzletei szektort és a háztartásoknak nagyobb támogatás adódjon az alacsonyabb alapkamattal - mondta Matolcsy. A jegybank elnöke egyben arra bátorított mindenkit, az üzleti szereplőket és a háztartásokat is, hogy bátran fogyasszanak minél többet és fektessenek be, mivel ez rendkívül fontosnak bizonyulhat a gazdaság egészének szempontjából.

Virág Barnabás alelnök elmondta, finomhangolásnak számít a döntés, vagyis a kamatvágás egyszeri lépés, és nem egy vágási ciklus első lépése. Egyúttal a jegybank úgy látja, hogy megfelelő a rendelkezésre álló eszköztára, amivel élni is a fog a jövőben, amennyiben annak szükségét látja.

Kandrács Csaba piacfelügyeletért felelős alelnök elmondása szerint a jegybank a járvány idején nem tapasztalt káros kiáramlást a lakossági megtakarításokból, vagyis nem kellett eddig a lakosságnak a tartalékok felélésére hagyatkozni. Ebben szerepet játszik, hogy a vállalatok és a magánszemélyek többsége élt a hiteltörlesztési moratóriummal, ezzel 2000 milliárd maradhatott a hiteleseknél, és a jegybank továbbra is szigorúan elvégzi felügyeleti teendőit, hogy ne érje az ügyfeleket káros gyakorlat.

Patai Mihály alelnök elmondta, a beruházási aktivitást kell szinten tartani, ezen fog múlni a második félév, hogy elérhető legyen a jegybanki szakértők által számított pozitív növekedési cél a gazdaságban. Egyik ilyen támogatás az eddigi évek alatt 3400 milliárd forintnyi hitelt biztosító növekedési hitelprogram, aminek új, "hajrá" fejezetében eddig 100 milliárdot hiteleztek, és körülbelül 1000 milliárdot fognak kihelyezni az év végéig az eddigi banki visszajelzések alapján.

Ez a friss előrejelzés

Az MNB elemzői stábja szerint idén 0,3-2,0 százalék közötti mértékben nőhet a magyar gazdaság, majd jövőre 3,8-5,1 százalékos felpattanás következik - derül ki júniusi Inflációs jelentés alap-előrejelzéséből. Eközben az infláció mindkét évben 3,2-3,3 százalék lehet.

A jelentés előrejelzéseinek elkészítésekor a június 18-ig rendelkezésre álló információkat vették figyelembe, a prognózis endogén kamatpálya feltételezése mellett készült. A stáb hangsúlyozza, hogy a koronavírus-járvány miatt a gazdasági kilátásokat továbbra is érdemi bizonytalanság övezi, ahol a feltételek napról napra változnak. Emiatt az előrejelzéseket tartományban adták meg.

Három hónappal korábban, a március végi inflációs jelentésben még a GDP esetében 2020 egészére 2-2 százalékos növekedés mellett tört lándzsát a jegybank, 2021-re pedig 4,0-4,8 százalék szerepelt. Az inflációs előrejelzésnél is kisebb változás volt, mivel 2020-ra akkor még 2,6-2,8 százalékal, majd 2021-re 3,4-3,5 százalékal számoltak.

Az MNB prognózisa (éves változás, %)
Megnevezés202020212022
Infláció3,2-3,33,2-3,33,0
GDP-növekedés0,3-2,03,8-5,13,5-3,7
Forrás: MNB


Így látja a monetáris tanács

A beérkezett adatok alapján a magyar gazdaság idei évi teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el. Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása - olvasható a monetáris tanács (MT) közleményében.

Az MT szerint az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg. Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány első hullámával szemben, ami megfelelő alapot jelent a gazdasági növekedés helyreállításához.

A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A gazdaság második félévi gyors, "V" alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A hiteltörlesztési moratórium az év végéig összességében 2000 milliárd forinttal járul hozzá a hazai vásárlóerő és a munkahelyek megőrzéséhez. A várhatóan lassabban helyreálló külső környeVirág Barnabás alelnök elmondta, finomhangolásnak számít a döntés, vagyis a kamatvágás egyszeri lépés, és nem egy vágási ciklus első lépése. Egyúttal a jegybank úgy látja, hogy megfelelő a rendelkezésre álló eszköztára, amivel élni is a fog a jövőben, amennyiben annak szükségét látja

Kandrács Csaba piacfelügyeletért felelős alelnök elmondása szerint a jegybank a járvány idején nem tapasztalt káros kiáramlást a lakossági megtakarításokból, vagyis nem kellett eddig a lakosságnak a tartalékok felélésére hagyatkozni. Ebben szerepet játszik, hogy a vállalatok és a magánszemélyek többsége élt a hiteltörlesztési moratóriummal, ezzel 2000 milliárd maradhatott a hiteleseknél, és a jegybank továbbra is szigorúan elvégzi felügyeleti teendőit, hogy ne érje az ügyfeleket káros gyakorlat.

Patai Mihály alelnök elmondta, a beruházási aktivitást kell szinten tartani, ezen fog múlni a második félév, hogy elérhető legyen a jegybanki szakértők által számított pozitív növekedési cél a gazdaságban. Egyik ilyen támogatás az eddigi évek alatt 3400 milliárd forintnyi hitelt biztosító növekedési hitelprogram, aminek új, "hajrá" fejezetében eddig 100 milliárdot hiteleztek, és körülbelül 1000 milliárdot fognak kihelyezni az év végéig az eddigi banki visszajelzések alapján.zettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése az év végéhez közeledve élénkülhet. Összességében a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet.

A járvány nyomán a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg. Az infláció erős változékonysága előretekintve is fennmarad, azonban az áremelkedés üteme a költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. A koronavírus-járvány miatt romló gazdasági konjunktúra több csatornán keresztül mérsékli az adószűrt maginflációt. A visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat.

Az MT szerint az jelenlegi jegybanki eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a felmerülő kihívások célzott és rugalmas kezelésére. Az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekintenek, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kívánnak használni. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A tanács megítélése szerint a jelenlegi makrogazdasági környezetben az egyhetes betéti eszköz kamatában hasonló elmozdulás indokolt, mint az alapkamat esetében.

Az MT mostani finomhangoló lépése egyszerre támogatja az árstabilitás fenntartását és a gazdasági növekedés helyreállítását. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását. Az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése, valamint a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében - olvasható a közleményben.