Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. projekttársasága július 26-án alakult meg, 9 milliárd forintos alaptőkével - fogalmazott Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója. A Paksi Atomerőmű bővítését levezényelni hivatott társaság alapfeladatai közé tartozik egyebek mellett az engedélyeztetéshez szükséges vizsgálatok lebonyolítása, a tenderdokumentáció és a szerződéstervezetek kidolgozása, a gazdasági, finanszírozási koncepció kidolgozása. Ehhez szorosan kapcsolódik a létesítés kereteinek meghatározása - e téren két alapforgatókönyv képzelhető el: kulcsrakész szállítás, avagy a reaktor/turbinaszigetre korlátozódik a szállító tevékenysége.

A tájékoztatón ismertették a szóba jöhető reaktortípusokat is. A műszaki elvárások között a legfőbb szempont a nukleáris biztonság, emellett azonban ugyancsak kiemelten fontos, hogy a hazai beszállítói arány a tervezésben és kivitelezésben legalább 30 százalékot érjen el. Az új blokk teljesítménye 1000-1600 megawatt lehet, a harmadik generációs nyomottvizes típust kell képviselnie, 60 éves élettartammal, és az is fontos feltétel, hogy ne prototípus legyen - a "gyermekbetegségeket" kiküszöbölendő.

A finanszírozásról szólva Nagy Sándor úgy fogalmazott, az "nem egyszerű, de összerakható". Az MVM önrészét osztalék elkülönítése, hitelfelvétel, zárt vagy nyilvános kötvénykibocsátás, avagy a telephely apportba adása révén lehet előteremteni. A banki hitelrész biztosítására is több lehetőség van, a leginkább valószínű opció a komplex szindikált hitel. Multilaterális pénzügyi intézmények (például Európai Befektetési Bank), valamint exporthitel ügynökségek is szerepet kaphatnak. Mindemellett az úgynevezett Build-Own-Transfer (BOT) struktúra is szóba jön, eszerint a szállító finanszírozná az építést, majd a megtermelt villamos energiából való bizonyos részesedés átadásával törlesztenék a hitelt. A forrásigény konkrét, számosítható nagyságáról az ajánlatok beérkezése után lehet nyilatkozni Nagy szerint. Ekkor az is ki fog derülni, melyik szállítónak mennyire vagyunk fontosak, mint az EU-s piac kapuja is - tette hozzá.

A dokumentációs és szerződéstervezetek rövid időn belül elkészülnek, a tulajdonos (az állam, illetve a kormány) pedig ezután dönthet a tender kiírásáról - válaszolta a vezérigazgató kérdésre, konkrét időpontot azonban nem említett. (A paksi bővítési tendert várhatóan ez év végén, jövő év elején írják ki, a pályázatok benyújtására pedig 2013 végéig, 2014 elejéig lesz majd mód - mondta Kovács Pál, az NFM klíma- és energiaügyi államtitkára a Roszatom éves Közép-európai Atomenergetikai Ipari Fórumán (Atomex) október Prágában.)

Az építési időtartam 60 hónap lesz, ám mivel az engedélyeztetés jelentősen elnyúlhat, ezért a munkálatok kezdetének időpontját sem lehet ma még meghatározni a vezérigazgató szavai szerint. A Nemzeti Energiastratégia egyébként 2025-2030-ra teszi az új reaktor(ok) indulását. A régi blokkok meghosszabított üzemideje azt jelentheti, hogy egy darabig párhuzamosan működnek majd az új és régi egységek. (Az Országos Atomenergia Ügynökség) decemberben dönthet az egyes blokk üzemidejének meghosszabbításáról.) Attól azonban nem kell tartani, hogy a megtermelt áramot nem lehet majd teljes mértékben értékesíteni Nagy szerint, mivel az előregedő erőműpark megújítására a következő másfél-két évtizedben 5000-5500 megawatt új kapacitást lesz szükséges telepíteni Magyarországon (tavaly 15 százalék volt az áramimport aránya), ráadásul a szintén kapacitáshiánnyal küzdő déli államok már jelezték, hogy szívesen átvennék a megtermelt villamos energia egy részét.

Az MVM vezetősége a sajtótájékoztatón nem kívánta kommentálni az E.On gázüzletágának megvásárlására, illetve a tárgyalások állására vonatkozó újságírói kérdést.