Magyarországon az a legnagyobb baj a nemzetbiztonsági célú megfigyeléssel, hogy nem vonatkoznak rá pontos szabályok. Nem véletlenül mondta azt néhány éve a belügyminiszter az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, hogy

Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.

Pintér Sándor igazat mondott, valóban olyanok a törvényeink, hogy azok alapján bárki törvényesen lehallgatható. Ettől azonban még nem lesz a polgárok titkos megfigyelése jogszerű - írja Szabó Máté Dániel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója blogbejegyzésében.

Kapcsolódó

A szakember rámutat: a magyar jogrendszer sajátossága, hogy a jogsértő titkos megfigyelés is történhet teljesen törvényesen. Azonban a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés magyar szabályaival legalább három nagyon komoly probléma van:

  • a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak;
  • a feltételek fennállását egy olyan személy állapítja meg (a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi), akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés;
  • Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben.

Magyarországon nemzetbiztonsági céllal a szolgálatok akkor végezhetnek titkos információszerzést, ha a feladataik ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait pedig nagyon tágan határozza meg a törvény, amely nem tartalmaz további tartalmi korlátot. Nincsenek olyan szabályok, amelyek szerint meg kellene vizsgálni, hogy a megfigyelés megtörténte vagy elmaradása járna-e nagyobb veszéllyel, ahogy olyanok sem, amelyek szerint bizonyos hivatások képviselőit (például újságírókat) csak szigorúbb feltételek fennállása esetén lehetne megfigyelni.

Viszont, ha ha léteznének is ilyen szabályok, azokat akkor is a magyar törvény szerint egy olyan személynek – az igazságügyi miniszternek – kellene alkalmaznia, akitől nem várható el, hogy ezt független, külső döntéshozóként tegye.Vagyis nemcsak a tartalmi, hanem a hatásköri-eljárási feltételei is hiányoznak annak, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés jogállami keretek között maradjon - mutat rá Szabó Máté Dániel.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban állapította meg, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Bár ennek nyomán a magyar törvényt meg kellett volna változtatni, ez azóta sem történt meg, vagyis a magyar állam azóta fenntartja a jogsértő állapotot.

Magyarországon emellett arra sincs megfelelő eljárás, hogy ha a megfigyelés véget ért, az érintetteket megfelelően tájékoztassák arról, hogy őket megfigyelték, és milyen adatokat gyűjtöttek róluk. Így jogorvoslattal sem tudnak élni a megfigyelés miatt.

A TASZ szerint a vasárnap nyilvánosságra került esetek mindenképpen felvetik a magyar állam felelősségének kérdését. Ha a megfigyelések a magyar állam szerveinek megbízása alapján történtek, akkor vizsgálandó, hogy a titkos megfigyelés eszközét visszaélésszerűen alkalmazták-e, egy olyan jogszabályi környezetben, amely nem különösebben szorítja jogállami korlátok közé ezt a tevékenységet.

Ha viszont nem az állami szervek állnak a megfigyelés mögött, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy a magyar állam miért nem védi meg a polgárait attól, hogy jogellenesen megfigyeljék őket.

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre megnyugtató válaszokat kaphassunk, egy jól funkcionáló jogállami intézményrendszerre volna szükség. Pont arra, amit az elmúlt évtizedben lebontottak - fogalmaz a TASZ szakmai igazgatója.

Von der Leyen a lehallgatási botrányról

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte a Pegasus-lehallgatási ügyet egy hétfői sajtótájékoztatóján az Eurologus brüsszeli portál szerint. Az Európai Bizottság elnöke Prágában, a cseh miniszterelnök társaságában mutatta be Csehország nemzeti helyreállítási tervét, amelyet a Bizottság már támogatásáról biztosított. A sajtókonferencia végén egy újságírói kérdésre Ursula Von der Leyen azt mondta: amennyiben valóban ez történt, akkor teljességgel elfogadhatatlan kémprogramot használni újságírók ellen. A szabad sajtó az Európai Unió egyik alapvető értéke.
Az Európai Bizottság szóvivője az Eurologus szerint a testület déli sajtótájékoztatóján annyit tett mindehhez hozzá, hogy a Bizottság nem tervez vizsgálatot ebben az ügyben, mert a nemzetbiztonság tagállami hatáskör.