A lap által megismert egyik liberális javaslat összességében illeszkedik a kormányzat által képviselt koncepcióba, miszerint a vagyoni és fogyasztási típusú adók súlya növekedne. Egyszerűsítené is a mai rendszert, vagyis több mint egy tucat adó- és járuléknemnek mondhatnánk búcsút. Egy ponton azonban ellentmond a „hivatalos” álláspontnak, a jövedelemtípusú sarcoknál ugyanis egyszerre kettős hatást érvényesítene: a vállalkozásoknál csökkenne, míg a magánszemélyeknél növekedne az elvonás. A csomagtól azt remélik, hogy nem jár költségvetési bevételkieséssel. Különböző számítások szerint ezt azonban nem lehet elkerülni, így akár 50-100 milliárd forintos bevételtől is eleshet a büdzsé. Az mindenesetre érdekes, hogy a lap szerint jelenleg a Pénzügyminisztériumban véleményezett javaslatcsomagról Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke a lapnak úgy fogalmazott, hogy nem tudnak ilyen javaslatról. A Világgazdaság úgy értesült, hogy a koalíció vezetői a jövő héten igyekeznek sort keríteni egy olyan megbeszélésre, amelyen a miniszterelnök is részt vesz. Erre készülve a liberálisok három csomagot is kidolgoztak, ez az egyik. A csomag nyertesei a vállalkozások lennének több tételen és kiemelten hangsúlyozott egyszerűsítésen keresztül is. Utóbbi azt takarná, hogy kilenc, a vállalkozásokat érintő befizetési jogcím szűnne meg, míg a magánszemélyek esetében hét adó- és járuléknem tűnne el. Noha a társasági nyereségadót a jelenlegi 16 (bizonyos feltételekkel meghatározott összegig 10) százalékról 29-re srófolnák, ezzel párhuzamosan az adószakértők által oly sokszor támadott iparűzési, valamint a tavaly szeptembertől élő különadót (közismert néven szolidaritási adót) kivezetnék a rendszerből. (A 29 százalékot viszont megosztanák oly módon, hogy a 20 százaléka a központi költségvetésnél maradna, helyhatóságokhoz jutna a fennmaradó 9 százalék.) E lépések akár 180 milliárd forintot hagynának a cégeknél. Ezt a hatást tompítaná, hogy értékalapú ingatlanadót vetnének ki a vállalkozási célú épületekre, mégpedig az érték másfél százalékát kellene leróni. Az ingatlanadót a magánszemélyek sem úszhatnák meg, igaz, rájuk enyhébb mérték, 0,25 százalék vonatkozna. Ezzel egy időben a mostani ingatlanhoz kapcsolódó terheket, vagyis a kommunális, építmény-, telek-, luxus- és idegenforgalmi adót eltörölnék. Az ingatlanadó-projekt 100 milliárdosnál is nagyobb bevétellel kecsegtet az önkormányzatok számára. Az alacsony jövedelműeknek nagy érvágást jelentene, ha megvalósulna az egykulcsos, 29 százalékos személyi jövedelemadó a mai kétkulcsos (18, 36) táblával szemben. Idekapcsolódik, hogy a külön adózó jövedelmekre (például: ingatlanértékesítésből, tőzsdei árfolyamnyereségből, kamatból származó jövedelem és osztalék) is ez a kulcs lenne érvényben. Az áfarendszert sem hagynák érintetlenül: az 5 százalékos kedvezményes kulcs megduplázódna (ez a könyvek és gyógyszerek drágulását indokolná), a normál kulcs pedig 20-ról 22 százalékra növekedne. A fogyasztási típusú adók csoportjának másik eleme, a jövedéki is emelkedne a dohány és az alkohol esetében.