Az Európai Bizottság az európai szemeszter keretében közzétette az EU tagállamok országspecifikus ajánlásait, amelyek a tagállamok számára a következő 12-18 hónapra gazdaságpolitikai iránymutatást adnak annak érdekében, hogy a hosszú távú fenntartható és befogadó gazdasági növekedés alapjait megerősítsék.

Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság három pontban fogalmaz meg javaslatokat:

QP | Quality Placement

Egyrészt a bizottság figyelmeztette Magyarországot amiatt, hogy tavaly az úgynevezett középtávú költségvetési célban (MTO) jelentős eltérés mutatkozott a korrekciós pályához képest. (Az MTO értéke általában országspecifikus, minden tagállam az Európai Bizottsággal egyeztetve háromévente határoz meg egyedi célt. Magyarország esetében ez az érték a GDP-arányos strukturális hiány 1,5 százalékában van megállapítva, amelyet a jelenlegi számítások szerint 2022-re érhet el hazánk.)

Az Európai Bizottság legfrissebb, Magyarországról szóló országjelentésében azt állapította meg, hogy 2017-ben a strukturális hiány a GDP 3,2 százaléka volt, ami idén 3,6 százalékosra fog hízni, majd 2019-ben 3,5 százalékra mérséklődik.

A bizottság a most kiadott ajánlásaiban azt javasolja az EU-tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak, hogy a júniusi ülésén olyan ajánlásokat fogadjon el Magyarország esetében, amelyek végrehajtásával ezt a jelentős eltérést korrigálni lehet 2018-ban, azaz idén az elsődleges államháztartási kiadások növekedése nem éri el a 2,8 százalékot, ami a bizottság számításai szerint a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazításnak felel meg, illetve 2019-ben biztosítani lehet, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája nem éri el a 3,9 százalékot, ami 0,75 százalékos strukturális kiigazítást jelent a GDP arányában, azaz ennyivel kellene visszafogni a költségvetési költekezéseket.

Másrészt a bizottság szerint tovább kellene egyszerűsíteni az adórendszert, különösen az ágazatspecifikus adókat kellene csökkenteni. Javítani kellene a döntéshozatali minőséget és átláthatóságot hatékony társadalmi párbeszédekkel és gazdasági szereplők bevonásával, illetve rendszeres, megfelelő hatásvizsgálatokkal.

Konvergencia

Az Európai Bizottság szerdán konvergenciajelentést is közzé tett, melyben megállapította, hogy Magyarország jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül kettőt teljesít: az államháztartáshoz és a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot. Magyarország nem teljesíti az árstabilitási és az árfolyam-kritériumot, és jogszabályai nem egyeztethetők össze teljes mértékben az uniós szerződéssel.

Magyarország korrupciós kitettsége nőtt az elmúlt években, erre való tekintettel a bizottság szorgalmazza a korrupcióellenes keretkeret, illetve az ügyészségi erőfeszítések megerősítését, a közbeszerzések esetében az átláthatóság és a verseny fokozását az e-közbeszerzési rendszerben található adatok nyilvánossá tételével.

Erősíteni kell a versenyt, a jogbiztonságot és az átláthatóságot a szolgáltatószektorban, különösen a kiskereskedelemben.

Harmadrészt javítani kellene az aktív munkaerő-piaci szabályozás minőségén, amellyel munkaerőtartalékokat lehetne felszabadítani. Az oktatási rendszerben pedig fokozni kellene a hátrányosabb csoportok - különösen a romák - részvételét, minőségi és befogadó általános oktatással.

A jelenlegi országspecifikus ajánlások között - az elmúlt évekhez hasonlóan - ezúttal is szerepel, hogy a javítani kellene a szociális támogatások és munkanélküliségi segélyek megfelelőségén és jogosultsági körén. A bizottság ugyanis megállapította, hogy bár a szegénységi kockázatnak és a társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya 2016-ban 26,3 százalékra csökkent, még mindig az EU-átlag fölött van, és főleg a gyerek vannak kitéve ennek a kockázatnak.

A minimáljövedelem szintje a szegénységi küszöb 50 százaléka alatt van egy egyfős háztartás esetében, ami a legalacsonyabbnak számít az EU-ban. A három hónapos munkanélküli segély juttatással is unikálisak vagyunk az EU-ban - ami egyébként mintegy harmadát teszi ki annak az időszaknak, amely alatt egy munkanélküli átlagosan állást talál magának -, sehol sem ilyen rövid a munkanélküli segély juttatásának időszaka, nem beszélve arról, hogy a juttatás mértéke is a legalacsonyabb az EU-ban.