A Költségvetési Tanács (KT)  - Kovács Árpád, Matolcsy György (MNB-elnök), Domokos László (Állami Számvevőszék elnöke) -  korábbi véleményét megerősítve fenntartja, hogy egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, különös tekintettel az állami vagyonnal kapcsolatos "egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek" jelentős összegű előirányzatára. Ezen a soron 169 milliárd forintos bevételt tervez a kormány, ám ennek forrására érdemi információt nem adott a vita során. A KT ezért szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetésből új fejlesztések csak olyan ütemben induljanak, amilyen mértékben e címen a bevételek befolynak.

A tanács által azonosított bevételi kockázatok, valamint az a tény, hogy a költségvetési törvényjavaslat a törvényi feltételeknél feszesebb hiánycélt és GDP-arányos államadósság-csökkentést irányoz elő, nem teszi szükségessé, hogy a 2015. évi költségvetés külön országvédelmi alapot tartalmazzon. (A KT ugyanakkor egy október elején még keveselte a 40 milliárdos tartalékot, annak felemelését kérte a kormánytól.)

A tanács azonban most célszerűbbnek tartaná az országvédelmi alap 30 milliárd forintos előirányzatát beépíteni a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatába, azzal a kikötéssel, hogy ezen tartalék-előirányzat meghatározott százaléka 2015. szeptember 30-áig nem használható fel, és ezt követően is csak akkor, ha a hiánycél teljesülését a 2015. évi gazdasági és költségvetési folyamatok nem veszélyeztetik. A KT ezen felül szigorítaná a rendkívüli tartalék felhasználásának szabályait is.

A KT szerint a Budapest Bank tervezett megvétele a tervezett konstrukciónak köszönhetően nem növeli sem az államháztartás folyó hiányát, sem az államadósságot. így az államadósság GDP-arányos mértéke az idei 76,6 százalékról 75,4 százalékára csökken - ám ehhez az szükséges, hogy a vitatott bevételek befolynak és a kiadási oldalt szigorú kontroll alatt kell tartani - fogalmaz a KT elemzése.

QP | Quality Placement