A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint elérte a 200 ezer főt azok száma, akik idén közmunkásként dolgoztak. Ez azt jelenti a tárca értelmezésében, hogy sikerül elérni a 300 ezer fős tervet 2013 végéig. Az adatok azonban furcsa képet mutatnak. A kormány által használt adatközlésből sok minden nem derül ki. Nem tudjuk például azt sem, hogy ez a 200 ezer fős létszám valójában mennyit dolgozott - írta elemzésében a Policy Agenda kutatóintézet.

Ezért is érdekesek a KSH kereseti statisztikai adatai, amelyekben rendszeresen feltüntetik, hogy mennyien dolgoztak adott időszakban a közfoglalkoztatás keretein belül. A statisztika szerint 2013. január és május között átlagosan 88 400 fő mondta azt, hogy valamilyen közmunka keretében dolgozott. (Vannak ugyan még olyanok is, akik vállalkozásoknál dolgoznak közmunkásként, de a számuk érdemben nem növeli a statisztikai létszámot.)

A korábbi évekhez hasonlóan márciustól kezdtek el a programok beindulni, és májusban már mintegy 150 ezer ember vallotta, hogy közfoglalkoztatottként dolgozott. A Policy Agenda kutatóintézet számításai szerint amennyiben az előző évek folyamatai igazolódnak, akkor ez év végére a havi átlagos létszám 115-120 ezer fő között lesz majd. Ez mindenképpen magasabb, mint a 2012-es 91 ezer fős átlagos közmunkás létszám volt. De ez többe is kerül.

Májusig 64 milliárd közpént költöttek közfoglalkoztatásra

A Policy Agenda korábbi elemzéseiben többször is felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősek a közfoglalkoztatás terhei és járulékos kiadásai. A személyi kifizetések mellett sokba kerülnek a dologi kiadások, és igen magasak az adminisztrációra, a munkaszervezési költségekre fordított összegek. Ezekre május végéig a Magyar Államkincstár adatai szerint összesen 64 milliárd forintot költött el a kormány. Ha csak ezt az összeget nézzük, és nem számoljuk hozzá a munkaszervezőknél (jellemzően önkormányzatok és állami cégek) jelentkező további egyéb költségeket, akkor valamennyi járulékos kiadás egy főre vetített összege 145 ezer forintot jelent.

Amennyiben ezt mind bérre költötték volna, akkor egy közmunkás a szakképzettséget igénylő bérminimumnak (bruttó 114 ezer forint) megfelelő összeget vihetett volna haza. Ezzel szemben ma még egy szakképesítéshez kötött közmunkásokat iránytó személy bére sem éri el ezt a szintet (bruttó 106 480 forint). Az átlagos közmunkás fizetés 75 500 forint, amely tehát jóval elmarad - mintegy 70 500 forinttal - attól az összegtől, amit a kormány rájuk fordít.

Továbbra is azt igazolják vissza az adatok, hogy a jelenlegi közmunkaprogram ebben a formájában pazarló, és megsérti a költségvetési pénzekkel való felelős bánásmóddal szembeni követelményeket. Másként fogalmazva: továbbra sem érthető, hogy mire megy el a pénz a személyi kiadásokon felül.

Elindult a választási kampány

Folyamatos támadás érte a közmunkaprogramot amiatt is, hogy a közfoglalkoztatottak bérét elválasztották a minimálbértől. Ez ugyanis azt sugallja, hogy a közmunkás által végzett munka nem olyan értékű, mint a versenyszférában akár azonos munkát végzőé. Ugyanakkor ennél sokkal nagyobb problémát jelent, hogy éppen akkor nincsenek közmunkaprogramok, amikor a leginkább szükség lenne azokra. A költségvetési periódus kezdete miatt január-februárban hagyományosan alig van közfoglalkoztatás, és emiatt - az év leghidegebb hónapjaiban - tömegek kerülnek kilátástalan helyzetbe. Az egyes évek első két hónapjaiban átlagosan igen kevesen - 2011-ben 21 ezer fő, 2012-ben 28 ezer fő, míg idén 26 ezren - dolgoztak.

A kormány mostani döntése szerint éppen ezen a helyzeten akarnak segíteni és novembertől április végéig 100 ezer fő számára terveznek közmunkát biztosítani. Azaz, ha szó szerint vesszük a bejelentést, és ez havi átlagos létszámot jelent, akkor érzékelhető mértékben segíthetnek majd a rászorultaknak. Ugyanígy azonban az sem lehet véletlen, hogy azt is bejelentették, hogy további 100 ezer fő kaphat majd ebben az időszakban képzési lehetőséget. Nem nehéz észrevenni az időzítésben azt, hogy a kormánypártok láthatólag már a választásokra gondolva kedvezni szeretnének annak a rétegnek, amely körben talán leginkább csökkent a népszerűségük.

Bért is emelhetnek hozzá

Láthatólag már egy jól kommunikálható választási csomagnak látszik az, hogy miután a minimálbér várható emelésével együtt (korábban a miniszterelnök bejelentette, hogy a ciklus végére hat számjegyű minimálbért szeretne) emelkedni fog a közfoglalkoztatotti bér is, ehhez még hozzáadódik a téli rendkívüli közmunka és a továbbképzési lehetőség is.

QP | Quality Placement