Az elemzői vélemények szerint elképzelhető, hogy szűkülni fog a jegybank mozgástere a kamatcsökkentésre, amihez már nem csak az IMF hitel-megállapodás lezárását, hanem egy tartósabb forinterősödést is meg kell várnia a Monetáris Tanácsnak, hogy a középtávú inflációs célja ne kerüljön veszélybe. Ami az áprilisi adatokat illeti, elsősorban az üzemanyag és dohányárak emelkedése okozott magasabb ütemű pénzromlást, utóbbi az ÁFA emelés hatása miatt következett be.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint a meglepetést elsősorban a dohányáruk és az egyéb cikkek árai okozták. A maginfláció 5,1 százalékra emelkedett, ugyanakkor a drágulást nagymértékben az adóváltozások okozzák, mivel az adóváltozásokat kiszűrve az infláció 3,5 százalék lett volna - tette hozzá. Egy hónap alatt az élelmiszerek 0,8 százalékkal , egy év alatt pedig 4,2 százalékkal növekedtek. A ruházati cikkek 2,4 százalékos havi növekedése elmaradt a szezonálistól, így egy év alatt 2 százalékra csökkent a drágulás üteme az előző hónapban mért 3,6 százalékról. Az üzemanyagok 3,4 százalékkal drágultak, egy év alatt pedig 9,1 százalékkal, ill. 18,3 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk egy hónap alatt 1,1 százalékkal, így egy év alatt 12,6 százalékra nőtt a drágulás mértéke.

Kapcsolódó

Májusban segíthetnek az üzemanyagok

A következő hónapokban 5,5-5,7 százalék körüli inflációt vár Suppan Gergely, aki szerint mérsékelheti az inflációs pályát, hogy májusban jelentősen estek az üzemanyagárak. Az elemző szerint a közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a forint erősödése illetve a továbbra is igen gyenge belső kereslet.

Ezek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet - tette hozzá Suppan, aki szerint a bázishatások miatt (januári áfa emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció.

Mikor jöhet a kamatcsökkentés?

Az idei átlagos infláció 5,5 százalék a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése - mondta Suppan Gergely. Az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez.

Ennél magasabb inflációs pályára számít Gárgyán Eszter, a Citi Bank makroelemzője, aki szerint a nyári hónapokban 6 százalék körül fog tetőzni az infláció és csak a negyedik negyedévben mérséklődhet 5,3 százalékos szint közelébe. A meglepetést részben a maginflációs folyamat keltette, az előző havi 5 százalékról 5,1 százalékra nőtt a maginfláció, vagyis a tartós fogyasztási cikkek esetében is érződik az áremelkedés.

A legutóbb bevezetett adómódosításokról az elemző úgy véli, hogy a társaságok képesek lesznek a terhelést részben áthárítani a fogyasztókra, ezért a Citi 3,9 százalékra emelte a 2013-ra vonatkozó inflációs várakozását, míg a 3 százalékos célt leghamarabb 2014 elején érheti el a hazai pénzromlási ütem. Gárgyán szerint az MNB júniusban áttekinti az inflációs folyamatokat, amelyekbe a konvergencia program legújabb elemeinek hatásait is bele fogják számolni. A közgazdász ezt követően arra számít, hogy az MNB kamatdöntéseinél továbbra is meghatározó szempont a hazai eszközök kockázati prémiumának árazása lesz, de több tanácstag - akik korábban a kamatvágás mellett érveltek - az inflációval kapcsolatos érveket is nagyobb súllyal lesznek kénytelenek figyelembe venni.

Gárgyán úgy látja, hogy leghamarabb szeptember-október táján kezdheti el az MNB a kamatcsökkentést, amikor tisztábban látszik, hogy az inflációs cél 5-8 hónapos időhorizonton elérhetővé válik, illetve az IMF tárgyalásokkal kapcsolatban is több lesz a bizonyosság. Így az alapkamat az év végéig 6,0 százalékra süllyedhet, míg 2013-ban további 50 bázispontos vágásra nyílik majd tér - tette hozzá a szakember.